A koraszülöttek leggyakoribb szervi problémái a központi idegrendszert, a szemet, a tüdőt és a bélrendszert érintik.
Évente 7500-8000 gyermek jön túl korán a világra - mondta Szabó Attila, a Semmelweis Egyetem klinikai rektorhelyettese, Gyermekgyógyászati Klinikájának igazgatója a közmédia Jónak lenni jó! című műsorában vasárnap.
A közmédia jótékonysági kampánya idén a Semmelweis Egyetem Alapítványon keresztül a koraszülött és a veleszületett fejlődési rendellenességgel élő gyermekeket segítő Semmelweis Fejlődéstámogató Központ komplex fejlesztésére gyűjti az adományokat.
Szabó Attila tájékoztatása szerint a koraszülötteken kívül több száz gyermek születik ugyan időben, de például oxigénhiányos állapotban vagy valamilyen veleszületett fejlődési rendellenességgel. Így elmondható, hogy minden tíz-tizenegyedik gyermek valamilyen problémával jön a világra.
Rámutatott: a várandóság időtartama 40 hét, akkor számít koraszülöttnek valaki, ha a betöltött 37. hét előtt születik. A koraszülöttek leggyakoribb szervi problémái a központi idegrendszert, a szemet, a tüdőt és a bélrendszert érintik, de az összes szervük éretlen. Kezdetben a szervek működését kell segíteni, az újszülöttek sokszor lélegeztetőgépre kerülnek, gyakran táplálásuk is nehézséget okoz, és figyelni kell, hogyan alakul a központi idegrendszerük fejlődése - ismertette munkájukat Szabó Attila.
A túl korán vagy a rendellenességgel született gyerekek különösen gondos odafigyelést, komplex támogatást igényelnek, ellátásukban országos szinten a Semmelweis Egyetem szerepe alapvető. A Semmelweis Fejlődéstámogató Központ megújításának célja, hogy megháromszorozódjon az ellátott gyerekek száma, és a jelenlegi 650-700 helyett mintegy 2 ezernek tudjanak ellátást biztosítani évente. A jelenlegi 3-5 éves korhatárt bővítve a jövőben 8 éves korukig szeretnék nyomon követni az egyetem klinikáin kezelt koraszülötteket és a veleszületett fejlődési rendellenességgel élőket.