"Fogjuk a beteg kezét, és megóvjuk a saját hülyeségétől"

Tudta, hogy a fekete nadálytő abortuszt okozhat? És hogy ártalmas lehet a sok C-vitamin? Hogy az A-vitamin kúra látásromlást idézhet elő, hogy nincs tablettás rákmegelőzés, és a zsírégető tea is kamu?  Tudja, miért tiltották be a Calcium Sandozt? Dér Péter, a mogyoródi patikus mindezt tudja. Munkaidejét a páciensek tájékoztatásával tölti, szabadidejét pedig ugyanazzal - a patikussal a 24.hu portál közöl interjút.

Sokan úgy gondolják, hogy a gyógyászat kétszereplős történet: az orvosról és a betegről szól. Hol a helye a rendszerben a gyógyszerésznek?

Az orvos diagnosztizál, a gyógyszerész a terápiát felügyeli. Régen a gyógyszerész készítette el a gyógyszert, de ma a gyógyszerész dolga inkább az információátadás. Az orvos-beteg találkozásnál az információk durván ötvenöt százalékát jegyzi meg a beteg. Eleve sokkszerűen hat rá, hogy betegséget diagnosztizáltak nála. Aztán elmegy a recepttel a patikába…

…ahol áll egy ember a pult mögött, és gyógyszert árul.

Az az ember többnyire öt évig tanult egyetemen, hogy hús-vér páciensek gyógyításában vehessen részt. Amerikában  a gyógyszerészt már aktívan bevonják a gyógyításba. Az orvos megállapítja, milyen hatóanyagot kell alkalmazni, de hogy azt hogyan vigyük be, hogyan osszuk el, a team tagjaként dolgozó gyógyszerész fogja megállapítani.

Lehet ugyanannak a betegnek egyszerre keringési, gyomor- meg ortopédiai problémája, de ha a szakorvosok nem hangolják össze a terápiákat – amiről gyakran hallani – végül akár egy tucat, követhetetlen kölcsönhatásban levő gyógyszert szedhet a páciens. Ilyenkor nem mondhatja a patikus, hogy álljon meg a menet?

Előfordulhatnak gyógyszerelési hibák a legjobb szándék mellett is, és ezeket tudnánk is korrigálni, ha volna elég információnk a gyógyszerelési előzményekről. Csakhogy nem látom teljes körűen, milyen gyógyszereket szed a beteg, hiába indult el az elektronikus szolgáltatás. Volt olyan betegem, aki behozott két receptet, és csak az volt a szerencsénk, hogy egyszerre akarta őket kiváltani. A szexuális vagy pszichiátriai problémákra szedett gyógyszerekről fogalmunk sincs, mert ezek „érzékeny adatok,” pedig az ilyen szereknek van a legtöbb kölcsönhatása. Ha ön elmegy kardiológushoz, ő esetleg felír egy vérnyomáscsökkentőt, ami teljes áras. De a jelenlegi rendszerben csak azt látom, amire tb-támogatást kap. Ha felír a házorvos egy ugyanolyan hatóanyagú szert más néven, azt sem látom, pedig ha mindkettőt beveszi, akár rosszabbul is lehet.

Muszáj rögtön minden problémával orvoshoz fordulni, nem elég olykor a gyógyszerész segítsége?

Nagyon sok esetben elég volna. Sajnos, sokszor az utolsó lépcső a patika, pedig lehetne az első is. Be lehet jönni, és azt mondani, megfáztam. Megkérdezem, mik a tünetei, vett-e már be valamit, milyen egyéb készítményeket szed, és el tudom dönteni, hogy tovább kell irányítanom orvoshoz, vagy adok vény nélküli gyógyszert, amitől jobban lesz. Egy vírusfertőzéssel első körben nem is feltétlenül kéne orvoshoz menni. Ha mindenki minden problémájával orvoshoz megy, akkor az egyébként is túlterhelt egészségügyi rendszer összeomlik.

Jó, de sokan sem orvoshoz, sem gyógyszerészhez nem mennek, hanem leülnek a számítógép elé, és kiguglizzák, mire, milyen csodaszer kell. Aztán ajánlgatják egymásnak is, mondván, hogy sokkal jobb a természetes anyag, mint a gyógyszer, mert legalább nincs mellékhatása.

Aha. Például az A-vitamin teljesen természetes, csak éppen, ha a szülő némi Google-használat után úgy dönt, hogy a gyerekének A-vitamin hiánya van, és elkezdi túladagolni, látáskárosodást okozhat vele. Vagy ott a fekete nadálytő, hát csodálatos szer, minden ízületi fájdalomra vastagon lehet kenni, és szintén természetes, csak éppen májkárosító hatása lehet hosszú távon, illetve abortív hatását is kimutatták már.

És mi a helyzet a napi ezer milligramm C-vitaminnal? Olyan ismerősöm is van, aki két- vagy ötezres dózist szed, mert azt gondolja, az megvédi a megfázástól. 

Nem védi meg tőle, a vesekőtől meg pláne nem. Ez egy vízben oldódó vitamin, 60 milligramm elég belőle naponta egy felnőttnek, a felesleg megy a vesébe. Ha a vizelet pH-értéke eltolódik savas irányba, és ha kap hozzá egy kis oxalátot, ami nagy mennyiségben van idénygyümölcsökben, sóskában, spenótban, akkor a kalciummal kristályokat fog képezni, és ebből lesz a kő. Az is mítosz, hogy gyógyteáknak – szemben a gyógyszerekkel – nincs mellékhatásuk, és nem lehet velük ártani. Aminek hatása van, annak van mellékhatása is. De az egészségügy olyan, mint a foci, mindenki ért hozzá, elképesztő tanácsokat tudnak adni egymásnak az emberek. „Fáj a gyomrod? Vegyél be fájdalomcsillapítót.” Hát nem! Először azt kell tudni, hogy mitől fáj az a gyomor. Mi van, ha vérzés áll a fájdalom hátterében? Ha arra bevesz egy ma elterjedt és reklámozott fájdalomcsillapítót, fokozhatja a gyomorvérzést. Vagy mondok mást. Ha valakinek be van dagadva, vizesedve a bokája, akkor logikusnak tűnik, hogy a vízhajtó tea segít, ugye?

Mondjuk.

Pedig könnyen lehet a tünet mögött egy visszeres pangás, és lehet akár érgyulladása is. Ha ki is vannak dudorodva az erek, és van egy fájó, gyulladt érzés, akkor elküldöm orvoshoz. De ha csak simán dagad a lába, és a vizet kihajtom, akkor a vér besűrűsödik, a keringés lassul, tehát ronthatok a helyzeten. Az ilyen típusú tanácsadás óriási felelősség, szó szerint élet-halál kérdés lehet. A gyógyszer nem játék.

A teljes interjú a portálon olvasható.