Fokozódik a kitántorgás egy friss felmérés szerint

Az idén június végén több mint 250 ezer magyar dolgozott legalább fél éve külföldön, és csaknem minden tizedik háztartásban van tartósan külföldön dolgozó személy - közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. szerdán az MTI-vel. A kutatóintézet 1000 fős mintán végzett reprezentatív felmérést idén júniusban.
Az eredmények szerint legalább fél éve külföldön dolgozik a teljes magyar munkaképes korú népesség 4,4 százaléka és a háztartások 9 százalékában van tartósan külföldön dolgozó személy. A GKI megjegyzi, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) májusban megjelent közleménye szerint 2012-ben mintegy 230 ezer hivatalosan bejelentett magyar állampolgár élt az európai országokban.

A Kopint-Tárki 2010-re körülbelül 60 ezer külföldi munkavállalót becsült, amely mostani felmérés eredményeivel összevetve azt mutatja, hogy 3 év alatt mintegy 190 ezerrel nőtt a külföldön hosszabb időre munkát vállalók száma. Ugyanakkor a KSH felmérése közfoglalkoztatottak nélkül 2010-13 között mintegy 100 ezres bővülést mutat a hazai foglalkoztatott állományban. Mindez a külföldi munkavállalók számának növekedését figyelembe véve arra világít rá a GKI szerint, hogy a foglalkoztatásban átrendeződés ment végbe: a külföldön dolgozók számának bővülése mellett a Magyarországon (legálisan vagy feketén) dolgozó állomány mintegy 100 ezer fővel csökkent.

Régiók szerint két részre szakad az ország, a két déli régióban és az észak-magyarországiban élő háztartások több mint egytizedében dolgozik valaki külföldön, míg a többi régióban ez az arány 6-8 százalék közötti. E három régióban a munkaképes korúak 6-7 százaléka, az egyéb régiókban 3-4 százaléka vállal tartósan külföldi munkát.

A településtípus szerinti összehasonlítás azt mutatja, hogy a fővárosi háztartásokból kisebb arányú (7 százalék) a munkavállalási célú migráció, mint a vidéki települések háztartásai esetében (9-10 százalék). Ennek oka a budapesti kedvezőbb bérszínvonal, a karrierlehetőségek nagyobb száma és a kisebb munkanélküliség.

Iskolai végzettség szerint a felsőfokú végzettségűek, valamint a szakmával rendelkezők körében nagyobb a külföldi munkavállalás aránya, a gimnáziumi érettségivel rendelkezők jellemzően nem tudnak a határokon túl munkát vállalni.

A GKI összesítése szerint legalább 270-280 ezer magyar dolgozik ideje jelentős részében külföldön. Az ezzel korrigált foglalkoztatási adat jól mutatja, hogy a hazai foglalkoztatás 2010 óta jelentősen mérséklődött, még az ideiglenes munkásokat figyelembe véve is. "A fokozódó +kitántorgás+ pedig arra utal, hogy a hazai munkakeresők elégedetlenek az itthoni lehetőségekkel, miközben külföldön láthatóan kiválóan megfelelnek a követelményeknek" - olvasható a közleményben