A Kúria is kimondta, hogy a kórházi fertőzéses adatoknak intézményekre lebontva is nyilvánosaknak kell lenniük.
"Majdnem két évig tartott, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) minden lehetséges jogi utat végigjárt, a legabszurdabb érvekkel is megpróbálkozott, de hiába, mert a Kúria mai döntése értelmében át kell adnia a kórházi fertőzések adatait munkatársainknak" - írja a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a honlapján.
A civil szervezet által indított per sokéves titkolózásnak vetett véget, mostantól viszont egyértelmű, hogy mindenkinek joga van tudni, hogy hányan fertőződnek meg és hányan halnak meg kórházi fertőzésben a magyarországi kórházakban. A kórházi fertőzéses statisztikák pontos ismerete azért is fontos, mert sokat elárul arról, hogy egy ország mennyi figyelmet fordít a jó minőségű egészségügyi ellátás kiépítésére - írják.
Magyarországon – nyugat-európai és más fejlett országokkal ellentétben – nem lehet megismerni, hogy az egyes kórházakban hányan fertőződnek és halnak meg kórházi fertőzésben. A titkolózó gyakorlatot a TASZ megelégelte és közérdekűadat-igénylésben kérték ki a számokat. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint azonban az adatok nem tartoznak a nyilvánosságra, így majdnem két évig tartó pereskedés vette kezdetét, ami a mai napon zárult le a Kúria döntésével - olvasható az oldalon.
A Kúria megerősítette a másodfokú bíróság döntését, és kimondta, hogy a kórházi fertőzéses adatoknak intézményekre lebontva is nyilvánosaknak kell lenniük. A Kúria ezen felül tételesen elutasította az EMMI minden, az adatigénylés ellen felhozott érvét. Kimondta: nem igaz az, hogy egy statisztikai adatsor nyilvánosságra hozatala bárki személyes adatait veszélyeztetné, mint ahogy az sem igaz, hogy ezek az adatok döntés-előkészítő jellegűek lennének, amikor a titoktartás indokolt lehetne.
A TASZ üdvözli, hogy a Kúria arra is felhívta a figyelmet, hogy az államnak felelőssége van abban, hogy megmagyarázza és kontextusba helyezze a nyers adatokat, hogy azok ne legyenek riadalomkeltők. Az adatigénylés a 2015–16-os időszakra vonatkozott, mert akkor még nem álltak rendelkezésre újabb adatok, de a kedvező ítélet alapján kikérik az elmúlt három év adatait is. Terveik szerint azt is kiderítik, hogy a két évig tartó jogellenes titkolózás mennyibe került az adófizetőknek - ígéri a szervezet.