„Mi is egy logisztikai vállalat vagyunk… harminc másodpercen belül fogadjuk a hívást, erre még az Amazon sem képes.”
A magyar egészségügy nem feltétlenül kapcsolódik össze a fejekben az innovációval – mondta találóan Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) főigazgatója a tizedik SMART Konferencián kedden. Az előadó azonban arról akarta meggyőzni a konferencia közönségét, hogy az egyik leginnovatívabb állami szervezet Magyarországon az OMSZ – aminek ráadásul ő az első digitális bennszülött igazgatója, írja a Qubit.
Az IVSZ - Szövetség a digitális gazdaságért által szervezett konferenciának ez a szekciója ugyanis azzal foglalkozott, milyen innovációs hatásokat észlelnek, hogyan hasznosítják munkájukban a technológiai újdonságokat a különféle tudományágak képviselői, például az orvosok.
A mentőszolgálat 132 éve önkéntes egyesületként szerveződött meg, 1948-ban alakult állami szervezetté, és működése a főigazgató szerint hungarikum: máshol nincs országosan és egységesen szervezett, államilag finanszírozott mentőszolgálat. Az innovációs kényszer részben éppen ebből az adottságból fakad, és Csató szerint a szervezet 70 éve keresi is hajthatatlanul az újdonságokat. „Mi is egy logisztikai vállalat vagyunk, értéket szállítunk, az egészséget. Harminc másodpercen belül fogadjuk a hívást, erre még az Amazon sem képes.”
A mentők például ma már dashboardokon (digitális, egyoldalas vizuális felületen) látják a napi teljesítményüket – innen sok más mellett az is kiderül, hogy Budapesten magas házak, vidéken meg hosszú utcák vannak, az átlagos mentőút a fővárosban 15 kilométer, vidéken pedig 40-45. De hasonlóan fontos, hogy két éve már mesterséges intelligencia segít a mentőállomások használatának optimalizálásában. Az algoritmus támogatja például a döntést, hogy kell-e az adott állomásra plusz mentőegység, és Csató szerint 2 százalékos tévedési aránnyal azt is képes megbecsülni, hogy bekövetkezik-e az adott területen baleset.
„Semmi más célunk nincs, mint hogy minél több életet mentsünk, és minél kevésbé kelljen minket hívni” – mondta Csató. Ezt szolgálják a technológiai újítások is, és az is, hogy az OMSZ a munkába mindinkább igyekszik bevonni a lakosságot is.
Itt említendő az innovációnak aligha nevezhető, de népszerű és hatékony Facebook-oldaluk működtetése, de még érdekesebbek azok a mobilalkalmazások, amelyek közül az egyik, a SzívCity közösségi újraélesztő app segítségével konkrétan életeket menthet a lakosság. És ment is: Csató szerint már 23 ember köszönheti életét annak, hogy egy felelősségteljes polgártársa az app segítségével lokalizálta, és megkezdte az újraélesztését, miután bajba került. Az alkalmazás ugyanis beriaszt, és 500 méteren belül odanavigálja a használót ahhoz, aki rosszul lett, így az önkéntes életmentő akcióba léphet a mentők érkezéséig. A félautomata defibrillátorok térképét is tartalmazó alkalmazást már több mint húszezren töltötték le.
Csütörtökön pedig újabb alkalmazást mutat be az OMSZ, amely nem az önkéntes életmentőket, hanem a segítségre szorulókat célozza, és ősszel kezdi meg az éles működést – mondta Csató. Az ÉletMentő nevű alkalmazáson keresztül segítséget lehet hívni, vészhelyzetben elküldi azokat az adatokat, amelyeket a használó már korábban felvitt magáról a rendszerbe, így már több információval felszerelkezve érkezhetnek a mentők. Ha kisebb baj van, az app egyéb információkkal segít, például megmutatja a közeli kórházak, orvosi ügyeletek listáját, sőt az állatorvosi rendelőkét is.