• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Marketingessé válnak a magánorvosok

Hírek

Elsődlegesen új páciensek megszerzését tekintik a legfőbb feladatuknak a magánzók.

Kétszáz magán egészségügyi vállalkozás válaszolt a Praxis Akadémia széles körű kutatására, amely arra keresebb választ, hogyan vélekednek a hazai privát egészségügyről, saját praxisukról. A felmérés kitér a páciensek szokásaira és arra, hogyan változott meg néhány év alatt a magánellátás.

A megkérdezett magánorvosok 90%-a a magán egészségügyi szektor fejlődéséről és kiélezett piaci versengésről számolt be, amelyben egyre nagyobb szerepe van az online jelenlétnek, illetve a marketingmunkának. A legtöbb információt az internetről szerezzük betegségekről és szakorvosokról, és weblapok, illetve ajánlások alapján döntjük el, végül kit keresünk fel egészségügyi panaszainkkal.

Míg évekkel ezelőtt a fogorvosok és a nőgyógyászok voltak azok, akik a legtöbb pácienst fogadták a magán egészségügyi szektorban, ma már kevés olyan szakterület van, ahol ne lenne érzékelhető a hangsúlyok eltolódása.

A megkérdezettek többsége legalább 10 éve visz magánpraxist és itt átlagosan havonta maximum 50 pácienst lát el. 90%-uk szerint az elmúlt egy évben tovább nőtt a magánellátás szerepe, így elsősorban az új páciensek megszerzését tekintik elsődleges feladatnak (43%), a fejlődést továbbá a műszer- és eszközállomány fejlesztésében (34%), illetve a rendelő bővítésében (30%) látják. A verseny kiéleződését mutatja, hogy miközben egyre több a beteg, a megkérdezettek 13%-a arról számolt be, csökkent a hozzájuk forduló páciensek száma (65% növekedett, 21% nem változott). Mindezt indokolja a magánpraxisok növekvő száma.

A páciensek megszerzésében és megtartásában a legfőbb eszköz ma már az internet és a különböző kommunikációs megoldások. A magánpraxisok egyharmada saját maga végzi a marketinges-, vagy pr-os tevékenységet a bővülés érdekében, másik egyharmada saját munkatársat, vagy külső szakértőt delegál a feladatra. Vannak azonban, akik szerint ez a terület továbbra sem fontos. A statisztikák és a Nagy Magánpraxis Kutatás eredményei viszont azt mutatják – és ez illeszkedik a nemzetközi tendenciákhoz is -, hogy az internet átvette a hagyományos értékesítési csatornák szerepét. A Foglaljorvost.hu - amely a pácienseknek ingyenes -, évente 70 ezer egészségügyi panasszal küzdőnek, illetve orvosnak segít egymásra találni, a foglalások száma pedig tavalyhoz képest 60%-kal növekedett.

Orvost ajánlások alapján, illetve az internetet böngészve keresünk. Míg az Egyesült Államokban a páciensek 53%-a fordul az internethez információgyűjtés miatt egészségügyi panasz esetén, Magyarországon 60%, kisgyermekes anyák esetében ez az arány 73%.

A kutatásból kiderült, hogy a magánpraxisok egyre nagyobb figyelmet fordítanak a weboldal létére (2016-ban ez 64%, 2017-ben 66% tartotta fontosnak), a Google optimalizált weblapra (2016: 49%, 2017: 51%), Adwords hirdetésre (2016: 19%, 2017: 22%) a Facebookra és azon futó hirdetésekre (2016: 46%, 2017: 52%) és a szakértői megszólalásokra televízióban, rádióban, illetve az online és a nyomtatott sajtóban (2016: 31%, 2017: 40%). Csakhogy míg az öt kommunikációs eszközt a többség fontosnak tartja, nem mindenki tudja megvalósítani szakértelem és sajtókapcsolatok hiányában.