Mit tervez a milliárdos árbevételű magánhálózat?

A koronavírus-járvány első hullámának elején a forgalmunk az egyharmadára csökkent, áprilisra ez visszaemelkedett az eredeti szint felére, szeptemberre pedig már ott vagyunk a forgalom tekintetében, mint januárban voltunk - mondja Babai László, a mára 1,2 milliárd forintos nettó árbevételt elérő Prima Medica Egészséghálózat alapító-igazgatója, aki arról is beszélt a Portfolio-nak adott interjújában, hogy mennyiben maradt fent a hálózatban a távkonzultáció.

Segítsen elhelyezni a magánegészségügyi szolgáltatók térképén a Prima Medica egészséghálózatot, melyek a legfontosabb adatai?

A Prima Medica hálózathoz tartozó egészségközpontok Magyarország egyik első magánrendelői voltak, 2004-ben indítottuk útjára. A jelentősebb árbevétel-növekedés, évente 20 százalék körüli, 2012-2013-tól kezdődően indult meg,

2020 év elejére elértük a havi 4000 fölötti pácienstalálkozást, nettó árbevétel tekintetében pedig 2019-ben az 1,2 milliárd forintot.

Miben tudja megkülönböztetni magát a Prima Medica a többi magánszolgáltatótól az egyre nagyobb versenyben?

Mi szakmailag specializált járóbeteg-rendelő vagyunk. Nem az a célunk, hogy minden szakmát lefedjünk, viszont cél, hogy amit lefedünk, ott a lehető legmagasabb szakmai színvonalat tudjuk nyújtani. Így kezdtük el a Budai Allergiaközpontot, jelen pillanatban az allergológiában nincs még egy olyan komplex magánrendelő, de állami sem nagyon, ahol minden szakterület így együtt lenne. Az Endokrinközpontban több mint 10 endokrinológus dolgozik, Fül-orr-gége Központunk két komplett, videóendoszkópiával felszerelt egységünk működik, stroboszkóppal, most bővítettük komplett audiológiai rendelővel. Minden központunkban szakmailag elismert, rangos orvosok vannak, professzorok, docensek, akik már nagyon sok mindent letettek az asztalra és akik számára a szakmai fejlődés és kihívások mindennél fontosabbak.

Az egészségügyi szolgáltatókat érintő másik nagy fejlemény a nemrégiben kihirdetett új törvény az egészségügyi szolgálati jogviszonyról. Tiszta viszonyokat hozhat ez az egészségügyben?

Meg kell várni még a pontos részletszabályokat, amelyeket a készülő kormányrendeletek tartalmaznak majd. Az látható, hogy a kormány elindult az egészségügy átalakításának útján. Évek óta problémát jelent a rendszer, amely az egyik oldalon alulfinanszírozott, másik oldalról nézve pazarló, harmadrészt sok esetben nem tudni, ki dönt és milyen alapon. Különös helyzet az, amikor egy kórház veszteséges, miközben egy ugyanolyan profilú intézmény pedig nem termel hiányt és adósságot. Ezzel párhuzamosan pedig az állami rendszerben várakozó betegek elégedetlenek.

Mi a várakozása az orvosok döntésével kapcsolatban, állami vagy inkább magán?

Azt látom, hogy azok a 45 év feletti orvosok, akik a kórházakban, klinikákon, szakrendelőkben szakmailag megszerezték a tudást, gyakorlatot, nagyon szívesen kijönnek hozzánk akár rész-, akár teljes állásba. Ez megfelel a nyugaton látott trendeknek. Az állami ellátásnak egy bizonyos büdzséből kell vertikálisan és horizontálisan is mindent megoldania. Azt kizárólag egy nagy sablonosítással lehet kivitelezni viszonylag szűk egy főre jutó idővel, ez az, amit a magánban ki lehet tágítani. Akik olyan eljárásokat szeretnének, amiket az állami még nem fogadott be, azt a magánban megtalálják.

Ami még hiányzik az ellátási folyamatban, az az állami és a magánellátás közötti átjárás.

Nem a várólisták megkerülése, hanem a tiszta átjárás. Ha egy kardiológiában a kivizsgálás során eljutunk oda, hogy a páciensnek szívkatéterezésre van szüksége, akkor ne kelljen a háziorvostól kezdve újra járnia az állami rendszert, hiszen egyszer már ki volt vizsgálva, hanem utalhassuk be. Ne akarjunk külön mindenre egy magán és egy állami ellátórendszert fenntartani.

Továbbiak a cikkben