Modernkori vajákosok - nehéz eligazodni mi igaz, mi nem

A sarlatánság, a kuruzslás valószínűleg egyidős az emberiséggel, hiszen mindig voltak olyanok, akik néha jóhiszeműen gyakrabban önös érdekből minden alap nélkül megoldást ígértek a különféle nyavalyákra. Az újdonság a jelenkori „táltosoknál”, hogy már nemcsak a saját magukat gyógyítónak kikiáltó svindlerek kínálnak megkérdőjelezhető terápiákat, hanem végzett orvosok is. Tehát egyre nehezebb dolga van egy kiszolgáltatott, kívülálló betegnek, aki csak egyet szeretne, minél hamarabb megszabadulni a bajától, fájdalmától, és nem tudja kivárni míg az állami ellátásban rákerül a sor - olvasható az Orvosok Lapja legfrissebb számában.

A bizonyítékokon alapuló orvoslás szakembereit is nyugtalanítja az új trend, nem véletlen, hogy elismert szakmai szervezetek egyre több állásfoglalást adnak ki, amellyel igyekeznek „helyére tenni” a lapokban reklámként megjelenő új terápiákat, félrevezető állításokat. A baj csak az, hogy ezek a tényekkel alátámasztott állásfoglalások, cáfolatok korántsem olyan kiemelt helyen jelennek meg, mint a sok pénzért elhelyezett hirdetések.

Dr. Szendrői Miklós professzor ortopédsebész, a Magyar Ortopéd Társaság elnöke, a Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinikájának volt vezetője is arról beszélt az Orvosok Lapjának, hogy saját szakterületén szintén egyre gyakrabban találkoznak a médiában olyan félrevezető kijelentésekkel, amelyeket kollégák állítanak. Például nagy visszhangot kapott, sőt talán még ma is terjed az egynapos csípőprotézis műtét lehetőségéről szóló hír. A professzor szerint ma Magyarországon nincsenek sehol olyan körülmények, ahol ezt a beültetést el lehet úgy végezni, hogy még 24 órán belül aznap hazamehet a beteg. Már csak azért sem, mert tudható, a műtét utáni szövődmények zöme az operáció utáni 3–5 napban jelentkezik.

Kétségtelen – mondta a professzor, hogy óriásit fejlődött a csípőprotézis beültetés technikája az utóbbi években. Míg tíz-húsz évvel ezelőtt 25–30 centiméteres vágást kellett elvégezni a combon a műtéthez, addig manapság négyféle módon lehet műtéti feltárást elvégezni és az átlag metszés sem több 10–15 centinél. Míg korábban 800–1500 ml vér veszteség volt az operáció közben, addig ma már ez a mennyiség 200–250 ml, és a betegek 80–90 százalékának nem kell transzfúzió. Ezek a bizonyítható eredmények. Mindez azonban nem jelenti, azt hogy bármennyire minimális a beavatkozás, kevesebb kockázattal járna az egyik, mint a másik, vagy kevesebb szövődménnyel járna egyik, mint a másik. Ezért is veszélyezteti a betegeket az, aki egynapos műtétet ígér – hangsúlyozta a szakember.

Van egy másik fajtája a médiában és az interneten terjedő, féligazságokon alapuló, tudományosan nem bizonyított gyógymódoknak, amelyet orvosok végeznek magánklinikákon. Mint a professzor elmagyarázta, például azt már igazolták, hogy ízületi kopás esetén valóban segíthet bizonyos tekintetben, így a gyulladás és fájdalom csökkentésében őssejtek ízületbe juttatása. Ennek során a páciensből zsírleszívással zsírszövetet nyernek, azt tisztítják és mechanikusan feldolgozzák, majd ugyanazon eljárás keretében vissza is ültetik az érintett ízületekbe. A saját zsírsejtekből kinyert sejttömeg mezenchimális őssejteket is tartalmaz, amely regeneratív tulajdonságokkal rendelkezik. Az viszont nem igaz, amit végzett orvos is állít egy cikkben, hogy ezzel az egyébként sok százezer forintba kerülő eljárással új porc képződik, és hogy meggyógyul az ízület. Kis igazságból így lesz nagy hazugság.

Szintén mint csodaterápiák jelennek meg olyan új eljárások, eszközök amelyekről még nagyon kevés az adat. Ezek a terápiák azok, amelyek még nem kaptak teljesen zöld utat. Ilyenek például a robot beültetés, a „3D” implantátumok, az egyedileg tervezett protézisek. Ezeknek az új modalitásoknak a megítélésével óvatosan kell bánni – mondta a professzor. Hiszen egyelőre nem jobbak, mint a hagyományos módszerek, de nincs még annyi információ, hogy biztosan ki lehessen jelenteni, a jövőben túltesznek a mostaniakon.

Végül a sarlatánságnak van egy olyan foka, amelyet talán már a betegek többsége is azonosítani tud. Szendrői professzor ide sorolja azokat a hirdetéseket, amelyek például jó pénzért kenőcsökkel, segédeszközökkel eltüntetik a bütyköket, gyógynövényekkel visszanövesztik a porcot. Népbutítás – mondja a másik neves ortopédsebész professzor, dr. Hangody László, aki hangsúlyozza: nincsenek csodatévő modalitások, nincsenek olyan terápiák, amelyek egy hatvanéves emberből 16 évest csinálnak.

Nagyon nehéz fellépni nemcsak a nem bizonyított gyógymódokat garantált hatású terápiának beállító intézményekkel, orvosokkal szemben, hanem az egyértelmű sarlatánokkal szemben is. Mivel, ahogy Szendrői professzor rámutatott, megszűntek azok az országos intézmények, amelyek feladatkörébe tartozott többek között az adatgyűjtés, az ellenőrzés az ilyen szolgáltatókról. Így a szakmai társaságoknak kevés eszközük marad arra, hogy a betegek figyelmét felhívják a veszélyekre.

A Magyar Ortopéd Társaság és a Szakmai Kollégium Ortopédiai tagozata minden tudomására kerülő esetben igyekszik eligazítani a pácienseket: mi igaz és mi nem. A hiteles tájékoztatást Hangody professzor szerint segíthetné egy olyan weboldal is, ahol csak ellenőrzött információk jelennének meg. Addig is, amíg nincs biztos megoldás, Szendrői professzor azt javasolta a betegeknek, hogy ha a médiában vagy az interneten találkoznak egy számukra érdekes, gyors gyógyulást ígérő terápiával, beszéljék meg ezt azzal az orvosukkal, akiben megbíznak, és aki várhatóan őszintén válaszol a kérdéseikre.

Az eredeti cikk az Orvosok Lapjában jelent meg.