Nem sikerült érdemben felzárkóznunk a várható élettartamban

Nagyon kevés olyan ország volt 20 évvel ezelőtt a jelenlegi uniós tagállamok között, ahol egy újszülött rövidebb életre számíthatott, mint Magyarországon. Azóta még kevesebb lett. Bár a születéskor várható élettartam itthon is nőtt, érdemben nem sikerült felzárkóznunk a sokkal jobb kilátásokkal rendelkező nyugati országokhoz, keleten pedig voltak helyek, ahol jóval nagyobb növekedést mértek. De legalább már nem az életünk bő negyedét töltjük betegségben, mint a 2000-es évek elején, írja a G7.hu. 

Egy 2020-ban született magyar gyermek három évvel és nagyjából egy hónappal hosszabb életben bízhatott, mint ha 2002-ben látta volna meg a napvilágot. A fiúknál négy, a lányoknál szűk két és fél év volt a születéskor várható élettartam növekedése ebben a durván két évtizedes időszakban, de a lányok a kisebb előrelépés ellenére is majdnem hét évvel hosszabb életre számíthattak.

A bő három év nem tűnik kevésnek, de egyrészt nemzetközi összevetésben 2002-ben is nagy volt már a lemaradásunk, másrészt az uniós tagállamok többségében ennél is nagyobb növekedést mértek. Így nemhogy a nyugati szintet nem sikerült megközelítenünk, de még a régiós országok többségében is jóval tovább élnek az emberek, mint nálunk.

Ha várható élettartamban nem is sikerült felzárkóznunk a nyugati vagy a környező országokhoz, az egészségben eltöltött évek számában sokat léptünk előre az elmúlt másfél évtizedben, különösen a 2005 és 2011 közötti időszakban. Erről a mutatóról 2005 előttről nem érhetőek el uniós adatok, abban az évben azonban a magyarok életük 27,6 százalékát élték le valamilyen betegséggel küzdve. Ez az arány mostanra 20 százalék alá csökkent, ami nemcsak régiós, hanem teljes EU-s szinten is alacsonynak számít. 

A teljes cikk a G7 portálján olvasható.