Cserháti szerint van esély arra, hogy konszolidált állapotba kerüljön a gyógyszerkassza.
Sélleiné Márki Mária
Már az is erősség, ha valaki ismeri a gyengeségeit, hangzott el az Országgyűlés egészségügyi bizottságának kihelyezett ülésén az OEP székházban, ahol a megújult Pénztár kétéves tevékenységét mutatta be Sélleiné Márki Mária. A szervezet főigazgatója szerint egyik meghatározó erősségük a napi működés során tanúsított speciális szaktudásuk, amelyet a „tudjuk – ismerjük – használjuk – hasznosítani szeretnénk" elv szerint alkalmaznak.
A Pénztárnak jelenleg 1435 munkatársa van, hét területi hivatallal rendelkeznek, a megyei jelenlétet is biztosítani tudják. A közigazgatás átalakítása során 1900 dolgozó került át a Pénztártól a kormányhivatalok illetékes szakigazgatási szervéhez. Jelenleg a működésre fordított kiadásaik az E. Alap összes kiadásának 0,6 százalékát teszik ki, a bemutatott grafikon szerint tendenciájában folyamatos a csökkenés.
Idén 1735,4 milliárd forint az eredeti kiadási előirányzat az E. Alapban, a Pénztárnak húszezer szerződéses partnere van, és egy év alatt 350 millió tételt számol el, beleértve a 150 milliós vényforgalmat, míg a befogadási kérelmek ezer darabra rúgnak – adott ízelítőt a számok nyelvén a pénztári nagyságrendekre vonatkozóan a főigazgató.
Minden feleslegesen felhasznált forrás mások egészségjavulásának esélyét csökkenti, fogalmazott Gajdácsi József főigazgató-helyettes, aki többek között a szakmai ellenőrzésekről beszélt. Ezek célja, hogy az indokolatlanul alkalmazott nagy értékű terápiákat kiszűrjék, visszaszorítsák. A finanszírozási-ellenőrzési protokollok közül már 20 hatályos, húsz pedig a szakmapolitika elfogadására vár.
A július elsején indult országos várólista-nyilvántartási rendszer végre valid adatokat tartalmaz, az online feltöltést 128 intézet végzi, jelenleg valamivel több, mint hetvenezer beteg található a rendszerben, tájékoztatta a bizottság tagjait Kiss Zsolt főosztályvezető. A betegek a publikus felületen is megnézhetik azonosító számuk alapján, hogy állnak. A legtöbben, 28 ezren szürkehályog-műtétre várnak, de magas, 8-9 ezer a nagyízületi protézisbeültetésre várakozók száma is. Néhány százan kijelentkeztek, ennek vélhetően az az oka, hogy magánorvost kerestek fel a műtét elvégzése érdekében. Mivel a műtéti teljesítéssel „össze tudják futtatni" az adatokat, így előre látják, hogyan alakul a várakozási idő az egyes intézményeknél.
Humánerőforrás monitoringot is vezet az OEP saját adatbázisa, méghozzá az orvosi pecsétszámok alapján. Jelenleg 34 341 praktizáló orvos van, 42 százalékuk ötvenöt évesnél idősebb, közel negyedük (8191 fő) már a 62. életévét betöltötte, valamint 17 százalékuk (5902 fő) 65 évesnél is idősebb, ismertette az nem éppen optimizmusra okot adó adatokat Kiss Zsolt.
A tájékoztatóból kiderült az is, hogy folyamatosan csökken a rendezetlen jogviszonyú betegek száma: öt évvel ezelőtthöz képest harmadára, négyszázezer főre esett vissza, a továbbiak kiszűrését az informatikai fejlesztések fogják segíteni.
Kovács József, a bizottság fideszes elnöke (b2) beszél az Országgyűlés egészségügyi bizottságának kihelyezett ülésén. Mellette Gyenes Géza, a bizottság jobbikos alelnöke (b), Bene Ildikó fideszes alelnök (b3) és Cserháti Péter egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkár (b4) ül. Fotók: MTI - Beliczay László
A kihelyezett bizottsági ülésen nem esett szó az OEP további sorsáról, hogy – amint a „népek beszélik" – tényleg integrálódik-e a GYEMSZI-be, vagy talán éppen fordítva, csupán Garai István (MSZP) képviselő jelezte hozzászólásában, hogy támogatja a Pénztár szervezeti és szakmai függetlenségének megőrzését. Vele együtt a bizottság tagjai elégedetten nyilatkoztak a Pénztár munkájáról, míg az ülésen jelenlévő Cserháti Péter helyettes államtitkár – a közben zajló kormányülésre utalva – egyik hozzászólásában röviden jelezte, van esély arra, hogy a jövő évi gyógyszerkassza konszolidált állapotba kerüljön.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!