Radioembolizációval kezelik a májdaganatos betegeket az SE-n

Az elsődleges és másodlagos májdaganatban szenvedő betegeknek a régióban elsőként nyújt terápiás lehetőséget a Holmium-166 izotóppal, valamint egy hazánkban eddig nem elérhető Ittrium-90 izotópkészítménnyel végzett intervenciós radiológiai beavatkozás. A Semmelweis Egyetem Onko-intervenciós Részlegén, az Orvosi Képalkotó Klinika Nukleáris Medicina Tanszékével együttműködve végzett eljárás a májdaganat miatt szervátültetésre váró betegeknek is segíthet, akik állapota addig is karban tartható, amíg megérkezik számukra az életmentő új máj.

Néhány hónapja végeznek Holmium-166 izotóppal és egy újfajta Ittrium-90-izotópkészítménnyel radioembolizációs beavatkozásokat a Semmelweis Egyetemen, ahol az elmúlt időszakban kilenc májdaganatos betegnél hajtották végre az új eljárást a társadalombiztosító támogatásával egyedi méltányosság alapján. A betegek legtöbbje elsődleges májtumorban szenved, de olyan is volt köztük, akinél egy máshol kialakult daganat okozott áttétet a májban.

„Ezeknek a pácienseknek hosszú távon a májátültetés hozhat gyógyulást, az izotópos beavatkozással a kialakult daganat méretét tudjuk csökkenteni, amíg a transzplantációs listán rájuk kerül a sor – magyarázza dr. Bibok András, az Onko-intervenciós Részleg szakorvosa.

A katéterrel végzett embolizációs eljárás során kontrasztanyagot juttatunk az érbe, majd az érfestés során megkeressük a daganatot ellátó artériát, és egy speciális beadószerkezettel nem hagyományos kemoembolizációs szert juttatunk be a daganatba, hanem magát a radioaktív izotópot tartalmazó mikrogyöngyöket – ismerteti a szakorvos. Ezért nevezzük ezt a beavatkozást szelektív belső radioterápiának (SIRT), vagy transzarteriális radioembolizációnak (TARE). A daganatsejteket pedig a béta-sugárzás pusztítja el. Az eljárás során tehát nincs szükség műtétre, a minimál invazív beavatkozás alatt a beteg egy tűszúrást érez, így az érintettek hamarabb felépülnek, és egy nap múlva elhagyhatják a klinikát.

Az Ittrium-90 Kanadából, a Holmium-166 Belgiumból – Csehországon keresztül – érkezik a klinikára, ahol több szakterület együttműködésében – többek között nukleáris medicina, sugárvédelmi szolgálat, diagnosztikus- és intervenciós radiológia, belgyógyászat, onkológia – valósulnak meg a kezelések.

A radioaktív izotóppal való gyógyítási folyamatok engedélyezése mintegy másfél évet vett igénybe a Semmelweis Egyetemen, hiszen ezeket a sugárzó anyagokat nagyon szakszerűen lehet csak szállítani és tárolni is, a beavatkozáshoz az orvosok, asszisztensek számára is megfelelő sugárvédelmi védőfelszerelés szükséges.

Dr. Czibor Sándor szakorvos, a Nukleáris Medicina Tanszék tanársegédje hozzáteszi: az eljárás menete, hogy az intervenciós radiológus egy anyagot juttat be a szervezetbe, ami a tumort pusztítani tudja, ez az anyag jelen esetben egy izotóp jelzett részecske.

Ennek a fogadására, tárolására, előkészítésére a nukleáris medicina van felhatalmazva. „Országos és egyetemi szintű szabályozás is rögzíti, hogyan kell eljárnunk, emellett Taba Gabriella vezetésével az egyetem Sugárvédelmi Szolgálatának együttműködése is elengedhetetlen. A béta-sugárzás miatt fokozott körültekintés szükséges az ampulla kezelésével kapcsolatban, hiszen belégzés, lenyelés, szemmel való közvetlen érintkezés veszélyt jelenthet” – magyarázza a szakorvos.

A szelektív belső sugárkezelés miatt ugyanakkor a beteg számára nem szükséges sugárvédelmi öltözet, mivel a béta-részecskék ott maradnak a májban, és kifelé kevesebb mint 1 cm-re sugároznak. A beteg szervezetére tehát nem jelentenek számottevő kockázatot, illetve sem vizelettel, sem széklettel nem választódik ki a sugárzó anyag, tehát a környezetbe nem jut ki – teszi hozzá dr. Czibor Sándor.

Fotó: Barta Bálint, Kovács Attila – Semmelweis Egyetem