Rákellenes szerek (is) a hamis tabletták között

Hamis rákellenes gyógyszerek, fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők, potencianövelők, anabolikus szteroidok, nyugtatók, fogyókúrás szerek, inzulin, HIV-fertőzés és Parkinson-kór elleni szerek – ezeket a típusú tiltott készítményeket foglalták le a hatóságok a 116 országot átölelő XI. PANGEA akcióban, amelyben a magyar hatóságok is részt vettek. Az október 9. és 16. között zajló nemzetközi razzia mérlege szerint 14 millió dollár értékű 500 tonna (!) hamis tablettát vontak ki a forgalomból, s ezzel együtt 3700 weboldalt és online hirdetést függesztettek fel, valamint 850 esetben indult nyomozás. A gyógyszerek mellett 110 ezer orvosi eszközt, például fecskendőt, műszereket, valamint kontaktlencsét, hallókészüléket is lefoglaltak. Ahazai és nemzetközi tapasztalatokról ma közös sajtótájékoztatón számoltak be a magyar hatóságok képviselői.

A szervezett bűnözés kedvelt területe a gyógyszerhamisítás, az illegális forgalmazás. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy egyre szélesedik a termékek palettája, raffinált megoldásokkal élnek a bűnözők (például a gyógyszeres dobozból kiszedik a gyógyszert, helyére hamisítványt tesznek, s így kétszeresen értékesítik a terméket), s csupán egyetlen hét akciójának eredményeként több száz tonna gyógyszer akadt fenn az ellenőrzéseken.

A nemzetközi műveletet több hónapos előkészület után az INTERPOL és az EUROPOL szervezte, az akcióban részt vett a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT), a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK), az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI), a Pécsi Tudományegyetem (PTE), valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) – ismertette a részleteket dr. Ilku Lívia. A HENT gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetője a hazai adatokat ismertette: 180 ezer tablettát, 400 tasakos és dobozos kiszerelésű terméket foglaltak le, értékük meghaladja a 150 millió forintot. Mint Ilku Lívia hangsúlyozta, nemcsak a gyógyszerhamisítás visszaszorítása és szankcionálása célja az akcióknak, hanem az is, hogy a lakosság figyelmét újra és újra felhívják: csak megbízható forrásból vásároljanak gyógyszereket, még ha más úton-módon olcsóbban is jutnának hozzá. Sajnos ez utóbbira a figyelmeztetések dacára is van példa, ugyanis a HENT és a Tárki közös kutatásából is kiderült: ha nem is megbízható a jellemzően internetes forrás, de jóval olcsóbb, mint a patika, akkor a megkérdezettek négy százaléka inkább ezt a beszerzést választja. Évek óta a megbízható netes patikák honlapján található egy logó, amely az OGYÉI honlapjára vezető link, s ahol mindenki informálódhat az adott patikáról.

A rendőrség fokozott ellenőrzéseinek eredményeképpen 15 személy – köztük külföldi állampolgárok– ellen indítottak büntetőeljárást többek között illegális netes kereskedelem, nagy mennyiségű szer birtoklása miatt, mondta dr. Csákó Ibolya rendőr alezredes, gyógyszerész.

Hatékony biztonságot nyújthat a legális gyógyszerkereskedelem számára a vényköteles szerek egyedi azonosítóval történő ellátása, amely jövő év február 9-étől lép életbe az Európai Unió tagállamaiban, fogalmazott dr. Szabó István, az OGYÉI főigazgató-helyettese. Ez ugyan az illegális kereskedelem felszámolásában nem segít, ám azt mindenképpen megakadályozza, hogy hamis gyógyszer kerüljön a patikákba – a nagykereskedők szerint ilyen eddig nem fordult elő (a szerk.)

Minden résztvevő egyetértett abban, hogy a gyógyszerhamisítást leginkább a fogyasztók tudatos döntései szoríthatják vissza, a kereslet pedig akkor csökkenhet, ha a betegek pontos és hiteles információt kapnak arról, milyen kockázatokkal jár számukra bizonytalan eredetű, (esetleg olcsó) szereket fogyasztaniuk.