• nátha
    • Kevés bosszantóbb dolog van a náthánál

      Kevés bosszantóbb dolog van a náthánál

    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Polgármesteri nyílt levél: mikor működhet az egynapos sebészet Újbudán?

      Polgármesteri nyílt levél: mikor működhet az egynapos sebészet Újbudán?

    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

Tagadják, hogy magzatkárosító lenne a szúnyogirtás

Hírek 2025.07.11 Forrás: MTI
Tagadják, hogy magzatkárosító lenne a szúnyogirtás

A katasztrófavédelem által megrendelt szúnyoggyérítés a jogszabályok és a népegészségügyi szervek előírásainak betartásával történik.

Nem igaz, hogy magzatkárosító a kémiai szúnyoggyérítés során Magyarországon használt vegyszer - közölték sajtóhírekre reagálva a katasztrófavédelem által megbízott szúnyoggyérítő konzorcium vezetői pénteken az MTI-vel.

Közleményükben felidézték, hogy csütörtökön Kemenesi Gábor virológus nyilatkozatára hivatkozva számos sajtótermékben az a "megalapozatlan információ" jelent meg, hogy fejlődési rendellenességet okozhat a deltametrin, a kémiai szúnyoggyérítésnél alkalmazott szer. Szerintük Kemenesi mindezt a Pesticide Action Network, "egy bevallottan növényvédőszer-ellenes" civil szervezet közlésére alapozza, nem pedig tényleges vizsgálati adatokra. Ezzel szemben az igazság az, hogy a deltametrin hatóanyag sokéves toxikológiai és környezeti vizsgálatok alapján az EU teljes területén alkalmazható növényvédő szerként és szúnyogirtóként egyaránt - szögezték le.

Ráadásul - folytatták - a szúnyogirtás során mindössze 1 gramm/hektár deltametrint használnak fel évente néhány alkalommal egy-egy területen, ami a mezőgazdasági alkalmazás egytizede. Erre a dózisra és kitettségre pedig nem létezik olyan egészségügyi adat, amely a cikkben említett fejlődési rendellenességeket bármilyen csekély mértékben alátámasztaná.

Emlékeztetnek arra, hogy a nyilatkozat foglalkozik a rezisztencia kérdésével is. A konzorcium közlése szerint a megjelentettekkel ellentétben Magyarországon ezidáig nem mutattak ki fenotípusos - vagyis kezelt szúnyogokon végzett biológiai vizsgálatokkal igazolt - deltametrinrezisztenciát a humán ártalomban szerepet játszó csípőszúnyogokban.

Az 50 hazai faj közül mindössze egy fajban igazolták a rezisztenciagén jelenlétét, azonban azt nem sikerült kimutatni, hogy emiatt ezek a rovarok ténylegesen ellenállóak lennének. 

Hangsúlyozták, hogy minden, a katasztrófavédelem által megrendelt szúnyoggyérítés a jogszabályok és a népegészségügyi szervek előírásainak betartásával történik. Az elmúlt két évben a népegészségügyi hatóságok fokozottan ellenőrizték a szúnyogirtások kivitelezését, a katasztrófavédelem által koordinált munka nyomán pedig egyetlen eljárás sem indult.

"Sajnálatosnak tartjuk, hogy egy virológus kutató tett pánikkeltő nyilatkozatot humán toxikológiai témában, indokolatlan félelmet keltve a lakosságban!" - fogalmaztak a nyilatkozatukban, amelyet Fekete Gábor, a Corax-Bioner Zrt. vezérigazgatója, a konzorcium vezetője és Reisinger Mátyás, a Magyar Egészségügyi Gázmesterek Egyesületének elnöke írt alá.