A mozgáskorlátozottak szövetsége várja az intézkedési tervet, mert a fogyatékos emberek életkörülményei romlottak.
A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) alapvetően egyetért az Országgyűlés Népjóléti bizottsága által szerdán tárgyalt, 2015-2025-re szóló Országos Fogyatékosságügyi Programmal, kár, hogy a kabinet mulasztása miatt több mint egy évet késett. A Szövetség reméli, hogy a stratégia megvalósítását szolgáló intézkedési tervet a kormány minél hamarabb kidolgozza a fogyatékos embereket képviselő érdekvédelmi szervezetek bevonásával, és nekilát a felzárkóztatásuknak, mert az életkörülményeik az elmúlt években csak romlottak.
Az előző, 2007-2013-as időszakra szóló Országos Fogyatékosügyi Programot 2014-ben követnie kellett volna a következő időszakra szóló stratégiának, azonban azt a kormány csak idén tavasszal nyújtotta be az Országgyűlésnek. Bár az előző program 2012-2013-as évekre szóló intézkedési tervének megvalósításáról szóló jelentés – amelyet a Népjóléti bizottság szintén szerdán tárgyalt és fogadott el – azt sugallja, hogy fogyatékosügyben minden a legnagyobb rendben van, ez koránt sincs így.
A jelentésből kimaradt például, hogy a súlyosan fogyatékos embereket iskolába, munkába, orvoshoz vagy fejlesztésre szállító, és az önálló életvitelükben segítséget nyújtó támogató szolgálatok a folyamatosan csökkenő állami támogatás miatt az elmúlt években nagy számban szűntek meg, a többiek pedig az összeomlás szélén állnak.
Míg a szolgálatok 2008-ban 8 milliárd forintból gazdálkodhattak, 2013-ban már csak alig több mint 3 milliárd forint jutott nekik. A gyógyászati segédeszközök támogatási rendszerét is úgy sikerült felülvizsgálni, hogy számos eszköz, köztük az ortopéd cipők térítési díja emelkedett, a súlyosan mozgássérült embereknek pedig évek óta csak napi három nadrágpelenkát támogat a társadalombiztosító. A beígért segédeszköz-kölcsönző rendszer nem indult el, és a közösségi közlekedés akadálymentesítése is alig haladt előre, a vizsgált időszakban a témában leginkább csak tanulmányok születtek.
A jelentés az elért eredmények között sorolja fel egy akadálymentesítési adatbázis létrehozását 61 millió forintból. A gond az, hogy az adatbázis késve készült el, majd hetekig egyáltalán nem volt elérhető, és nem használható arra, hogy a 7 ezer közintézmény felmérését tartalmazó rendszerből átfogó, reprezentatív adatok legyenek lehívhatók. Így, hiába költött rá az állam, még 2015-ben sem tudni pontosan, hol tart ma Magyarország az akadálymentesítésben, amelynek egyébként 2013 tavasza óta törvényi határideje sincsen, mert azt is eltörölték. Az új határidőket az új fogyatékosügyi programhoz kapcsolódó intézkedési tervnek kellett volna kitűznie, de a kormány mulasztása miatt eddig erre sem került sor.
A MEOSZ reméli, hogy a kabinet nekilát az érdemi munkának, elkészíti a következő évekre szóló intézkedési tervet, amelyben elegendő forrást rendel majd a fogyatékos emberek oktatásának, foglalkoztatottságának javításához, egészségügyi és szociális ellátásainak biztosításához, az akadálymentesítés folytatásához, és meg is valósítja azt.