A helytelen életmód halálos veszélyei

A felmérések azonban azt mutatják, hogy a páciensek figyelmen kívül hagyják az orvosok tanácsait - állapította meg az a Bécsben vasárnap közzétett összehasonlító vizsgálat, amelyet nyolc európai országban, köztük Magyarországon végeztek David Wood brit kardiológus irányításával.

A több mint 25 000 orvos és kutató részvételével a bécsi Vásárközpontban zajló ötnapos európai kardiológiai megakongresszus elé tárt jelentés szerint a szívinfarktust szenvedett páciensek 20 százaléka egy évvel a betegség kialakulása még mindig cigarettázott, holott a dohányzás az egyik fő előidézője a különböző szív-, keringési és koszorúér-problémáknak. A túlsúlyosság szintén az elsődleges veszélytényezők közé tartozik, de a vizsgálatban részt vett nyolc és félezer beteg között az elhízottak aránya egyenesen nőtt, méghozzá 25-ről 38 százalékra.

A Csehországra, Finnországra, Franciaországra, Hollandiára, Magyarországra, Németországra, Olaszországra és Szlovéniára kiterjedő, tizenkét évet átfogó vizsgálat során három alkalommal mérték fel a kezeltek állapotát.

A harmadik rizikófaktor, a magas vérnyomás területén sem következett be jelentős javulás, sőt: hipertóniával küszködő betegek aránya az első vizsgálatnál 58,1, a másodiknál 58,2, a harmadiknál pedig 60,9 százalékot mutatott. Emelkedett a magas vércukorszinttel rendelkezők száma is - a diabétesz ugyancsak hozzájárulhat a szív- és keringési zavarokhoz -, 17,4-ről 28 százalékra.

Az orvosok szerint az életmód megváltoztatásával, a dohányzásról való leszokással, az egészséges táplálkozással, a rendszeres napi félórás mozgással, a stressz elkerülésével évente több millió halálesetet lehetne megelőzni Európában.

Az már régóta tudott, hogy az iparosodott országokban első számú "halálosztóvá" a szív- és keringési problémák váltak, köztük az infarktus, szívelégtelenség, koszorúér-elzáródás. A kongresszuson most elhangzott, hogy ez a betegségfajta egyre inkább fenyegeti a fejlődő országokat is. Ma már évente 17,5 millió ember halálát okozzák világszerte szív- és keringési zavarok.

A tanácskozás elé terjesztett beszámolók megerősítették, hogy Európában ugyancsak "listaelső" ez a kór. A földrészen hozzávetőleg tizennégy millióan szenvednek szívgyengeségben: a szív teljesítőképességének csökkenésével járó betegség végzetesebb, mint a rák legtöbb fajtája. Az érintetteknek csaknem a fele nem él tovább öt évnél. A statisztikák azt mutatják, hogy a halálesetek 49 százaléka szív- és keringési zavarokra vezethető vissza Európában. A negyvenöt éven felüli férfiaknál és hatvanöt éven felüli nőknél a meszesedés következtében fellépő koszorúér-elzáródás a legfőbb elhalálozási ok.

Becslések szerint évente 170 milliárd eurót költenek Európában a szív- és keringési problémákkal küszködő betegek kezelésére.