Veszélyes az ugróasztal

Míg 1990 és 1995 között negyedmillió gyereket kellett kórházba szállítani az otthoni ugróasztal okozta sérülés következtében, 2000 és 2005 között több mint félmillió ilyen esetet regisztráltak az országos adathálózatban - olvasható a dr. James G. Linakis és kollégái által az Academic Emergency Medicine júniusi számában közzétett jelentésben.

Linakis doktor elmondta: az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia (AAP) már 1999-ben figyelmeztetett rá, hogy a szülők ne vásároljanak ugróasztalt gyerekeiknek, és ne engedjék, hogy a csemetéjük ilyenen ugrabugráljon, ám "az üzenet valami miatt nem ment át".

Az AAP már 1977-ben be akarta tiltatni az ugróasztalokat az iskolákban, ám négy évvel később beleegyeztek, hogy korlátozott számban "próbaidőre" lehessen használni a sporteszközt az oktatási intézményekben. Azt azonban határozottan leszögezték, hogy "ugróasztalt egyáltalán nem lenne szabad használni otthon vagy játszótéren".

Az orvos és csoportja most annak járt utána, hogy vajon a figyelmeztetéseik hatására csökkent-e a balesetek száma. Megdöbbenésükre a vizsgált időszakban megduplázódtak a törések és egyéb sérülések, s az adatok szerint az ugróasztalos balesetek 95 százaléka otthon történt.

A 2000 és 2005 közötti balesetek 13 százalékánál 5 évnél fiatalabb volt a sérült, legtöbbjüknek valamilyen végtagja tört el. Az idősebb gyerekeknél főként felszíni sérüléseket: dudorokat és zúzódásokat találtak, ám - mint arra a kutatók felhívták a figyelmet - nem lehet bagatellizálni a dolgot, hiszen őket is sürgősségi ellátásban kellett részesíteni.

Linakis szerint az otthoni ugróasztal sohasem lehet biztonságos, mert a szülő nem képes megóvni az ugrándozó gyereket a bajtól. Kollégáival egyetemben most azt javasolja, hogy a sürgősségi ellátásban dolgozó orvosok is csatlakozzanak felhívásukhoz, amelyben a szülőket felkérik, hogy ne vásároljanak ugróasztalt.

Az Egyesült Államokban 2004-ben 1,2 millió ugróasztalt adtak el, a sporteszköz már 200 dollár (mintegy 36 ezer forint) körüli összegért hazavihető.