AI Summit – fókuszban az egészségügy

Az egészségügy a digitalizáció következő nagy nyertese lehet – vélekedett nyitóelőadásában dr. Kóka János. 

Az idei AI Summit külön szekciót szentelt annak, hogyan formálja át a mesterséges intelligencia a mentést, a sebészetet, az onkológiát és a betegélményt.

Ha végignézünk az elmúlt harminc éven, jól látszik, hogyan formálta át a digitalizáció a világot. A kilencvenes években a telekommunikáció volt az első nagy nyertes, majd az internet térnyerése a teljes kommunikációs szektort új alapokra helyezte. Ezt követte a bankolás, az ipar, és ma már nincs olyan ágazat, amelyet ne hatna át a technológiai fejlődés. Az utóbbi tíz év legnagyobb nyertese azonban egyértelműen az egészségügy: a szektorba áramló tőke példátlan mértékben nőtt – beszélt tapasztalatairól Kóka János.

Rekordbefektetések az egészségügyi digitalizációban

2000 és 2010 között 60–80 milliárd dollár érkezett a digitális egészségügybe, 2010 és 2020 között már 100 milliárd dollár. A 2020-as évtized első két évében ez az összeg önmagában meghaladta a 100 milliárdot, a legóvatosabb becslések szerint pedig 2030-ig elérheti az 500 milliárd dollárt. Az Egyesült Királyság befektetései – 10–100 milliárdos nagyságrendben – jól mutatják, mekkora verseny indult el a szektor informatizálásáért – hangzott el a nyitóelőadásban.

Egészségügyi AI kaleidoszkóp a csúcstalálkozón

Az idei AI Summit egyik újdonsága, hogy a konferencia programja egy nagy egészségügyi szekcióval bővült. Tavaly még egy kisebb teremben zajlottak a szakmai beszélgetések, idén azonban már önálló, nagytermes blokkot kapott a téma. A programban dr. Szócska Miklós nyitóelőadása kapott kiemelt helyet: az egykori egészségügyi államtitkár ma a digitalizáció egyik legfontosabb hazai szereplője, aki nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi trendeket is bemutatta.

Stratégiák, víziók, robotika

A szekció során nemzeti stratégiákról, szabályozásról és innovációs lehetőségekről szólt egy kerekasztal, amelyen az államigazgatás kulcsszereplői mellett a piaci oldal képviselői is megszólaltak. Kiemelt figyelem kísérte dr. Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatójának előadását is, aki „Mentőszolgálat 2040” címmel vázolt jövőképet arról, hogyan nézhet ki a mentés 15 év múlva. A robotika és a mesterséges intelligencia sebészetben való alkalmazásáról neves sebészek, ortopéd professzorok, onkológusok és mellkas sebészek osztották meg tapasztalataikat, köztük prof. dr. Szijjártó Attila, a magyar sebészet vezető alakja.

Precíziós onkológia, digitalizáció és betegélmény

A program második felében a precíziós onkológia került a fókuszba: dr. Peták István előadása nagy várakozást keltett, hiszen a személyre szabott, AI-vezérelt onkológiai megközelítés a jövő egyik kulcsterülete lehet. Joó Tamás, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző docense arról beszélt, miként építhető be a digitalizáció a mindennapi egészségügyi gyakorlatba.

A Medipredict vezetője, ifj. Duda Ernő a metabolomika, mikrobiomika, genetika és AI összefonódásáról tartott előadást, míg a Csernák testvérek a betegélmény és a kommunikáció oldaláról közelítették meg a mesterséges intelligencia lehetőségeit.

Az egészségügy jövője digitális

A nap végére világossá vált: a mesterséges intelligencia és a digitalizáció nem csupán adminisztrációs vagy kutatási terheket csökkenthet, hanem az orvos-beteg kommunikációt, a gyógyítás élményét is új alapokra helyezheti. Az AI Summit egészségügyi szekciója így nemcsak a jelen fejlesztéseibe, hanem az előttünk álló évtizedekbe is bepillantást engedett.

 Vajon milyen hatással lehet a szülők egészségügyi hozzáállására, hogy már nem csak a gyerekorvosnak – a ChatGPT-nek is feltehetik kérdéseiket? Ha érdekel a téma, ezt a cikket ajánljuk.