Magyarország kezében óriási érték van: az adatvagyon, amely jövőbeli egészségügyünk alapja lehet.
A mesterséges intelligencia az egészségügyben nem csupán technológiai lehetőség, hanem rendszerképesség kérdése – hangsúlyozta Dr. Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának igazgatója az AI Summit egészségügyi szekciójában tartott előadásában. A volt egészségügyi államtitkár szerint Magyarország ezen a területen csak akkor tudja megőrizni függetlenségét és versenyképességét, ha az adatvagyont saját fejlesztéseihez használja fel, és nem válik „adatgyarmattá”.
Az adatvagyon evolúciója és értéke
Szócska visszatekintett az egészségügyi adatok fejlődésére: a finanszírozási adatok gyűjtésétől a betegbiztonsági és minőségfejlesztési kutatásokon át eljutottunk az AI-fejlesztésekig. Mint mondta, a magyar rendszer előnye, hogy viszonylag kevés informatikai beszállító vitte el az intézményi rendszereket, így az adatszerkezetek kezelhetőek és integrálhatóak. Mindezt az egybiztosítós forma is támogatja.
Kiemelte, hogy az egészségügyi adatok a magyar adófizetőktől és a közfinanszírozott ellátásból származnak. Ezért stratégiai kérdés, hogy ezekből az adatokból előállított intelligencia ne külföldi cégek licenctermékeként kerüljön vissza Magyarországra.
Rendszerképesség az egészségügyben
Az előadás központi fogalma a „rendszerképesség” volt. Ez azt jelenti, hogy az egészségügy képes legyen az adatokat integráltan kezelni, előrejelzéseket adni, döntéstámogató algoritmusokat működtetni, és mindezt 0–24 órában elérhetővé tenni a szakemberek és a betegek számára.
Ehhez négy szintet kell bejárni:
- az adatlábnyomoktól a betegút-optimalizációig,
- jelzések és előrejelzések biztosítása,
- egyedi döntéstámogató algoritmusok fejlesztése,
- komplex döntéstámogató rendszerek kialakítása.
Gyakorlati példák
Szócska több konkrét példát is bemutatott:
- A cukorbetegek ellátásában kimutatható, hogy a betegek 10 százalékánál hiányzik a szükséges vizsgálatok egy része. Az adatbázis alapján pontosan azonosítható, melyik praxisban történik ez, így célzott jelzéseket lehet küldeni az orvosnak és a betegnek.
- A digitális „pirulák” rendszerében a beteg zsebében és az orvos számítógépén is megjelenhetnek figyelmeztetések a szükséges vizsgálatokról.
- A mesterséges intelligencia képes feldolgozni a több millió strukturált laboreredményt, és automatikusan betegösszefoglalót készíteni, ami órákat spórolhat az orvosoknak.
- A patológiai diagnosztikában már működik az AI-támogatás: a vastagbélrák szövettani mintáin futó algoritmus képes felismerni a rákos és rákmegelőző elváltozásokat, és ez országos szinten is bevezetés alatt áll.
Nemzetközi kitekintés és dilemmák
Szócska kitért az európai adatvédelmi szabályozások okozta nehézségekre, valamint arra, hogy egy algoritmus tanúsítása egymillió euróba kerül, és újratanítás esetén a folyamat ismétlődik. Ez aránytalan terhet ró a kisebb országokra és cégekre.
Hangsúlyozta: míg Németországban és Franciaországban a történelmi tapasztalatok miatt erős az adatvédelem, Izrael példája azt mutatja, hogy az egészségügyi adatok felhasználása stratégiai előnyt jelenthet. Az Egyesült Királyság példáján keresztül arra is figyelmeztetett, hogy az egységes adatrendszer hiánya óriási veszteségeket okozhat.
Az adatgyarmattá válás veszélye
Az előadás végén Szócska figyelmeztetett: ha Magyarország nem képes saját adatvagyonát megvédeni és abból rendszerképességet építeni, akkor rövid időn belül „adatgyarmattá” válhat, ahol a hazai adatok felhasználásával más országok és cégek fejlesztenek, majd a kész megoldásokat licencdíjért vásárolhatjuk vissza.
„Ez nem lázálom, hanem stratégiai lehetőség. Ha elég aktívan dolgozunk rajta, Magyarország adatvezérelt egészségügyi motor lehet” – zárta előadását.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!