AI-tól a tumorellenes fejlesztésekig – innovációs projekteket mutattak be az ELTE-n

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Weborvos!

Az egészségipari és társadalmi innovációk kerültek fókuszba az ELTE Innovációs Napján, ahol egészségügyi fejlesztéseket, fenntarthatósági projekteket és mesterséges intelligenciára épülő megoldásokat is bemutattak. A rendezvényen átadták az ELTE Innovatív Kutatója Díjat is.

Az innováció társadalmi és gazdasági szerepéről egyeztettek

Az ELTE Innovációs Napján az akadémiai, céges és civil szektor képviselői azt vizsgálták, hogyan hasznosulhatnak a tudományos eredmények a társadalomban és a gazdaságban. A rendezvényen egészségügyi és fenntarthatósági fejlesztések is bemutatkoztak, emellett átadták az ELTE Innovatív Kutatója Díjat is.

Darázs Lénárd, az ELTE rektora kiemelte: az Innovációs Nap nemcsak az egyetemen születő fejlesztések bemutatásáról szól, hanem az innovációs ökoszisztéma legfontosabb kérdéseit is napirendre tűzi. Idén a társadalmi és gazdasági hatással bíró innovációk szerepe került a középpontba. Hangsúlyozta: az ELTE egyik erőssége, hogy egyetemi szinten, komplex módon foglalkozik az innovációval.

Mádlné Szőnyi Judit rektorhelyettes arról beszélt, hogy az innováció az ELTE-n nem elszigetelt projektekben jelenik meg, hanem az egyetem egészét meghatározó fejlesztési szemléletként. Magyar Dániel, az ELTE Innovációs Központ igazgatója szerint az Innovációs Nap jól mutatja az egyetemen zajló fejlesztések sokszínűségét a gyógyszeripartól a robotikán át a településfejlesztésig. Hozzátette: továbbra is kulcskérdés, hogyan kapcsolható össze hatékonyan az egyetemi kutatás világa az ipari és piaci szereplők igényeivel.

Egészségipari innovációk a középpontban

A délelőtt első részének fókuszában egészségipari innovációk álltak. Bemutatkozott a FlyScreen projekt, melynek célja, hogy gyorsabbá és olcsóbbá tegye a potenciális tumorellenes hatóanyag-jelöltek elővizsgálatát. Ez jelenleg egy jelentős költséggel és az állatkísérletek miatt komoly etikai aggályokkal terhelt problémakör. Az ERD/BBB projekt előadásában a gyógyszeriparban komoly akadályt jelentő vér-agy gáton is áthaladni képes hordozó peptidek kutatását ismerhettük meg, amely szintén egy komoly egészségügyi problémára kínálhat választ a központi idegrendszert érintő betegségek gyógyítása terén. Bemutatkozott még a tavalyi év nagy felfedezésének számító LiPyDau is, melynek kutatói rájöttek, hogy egy korábban terápiás célokra elképzelhetetlen, rendkívül erős toxicitású anyag is pusztíthat hatékonyan csak a tumorsejtek között, ha a hatóanyagot előzőleg liposzómába csomagolják.

Finanszírozás és piaci hasznosítás

A panelbeszélgetéseken szóba került, hogy az egyetemeken születő innovációk sokszor kutatási melléktermékként jelennek meg, ami rögtön felveti a finanszírozás és a piaci hasznosítás kérdését. A résztvevők szerint az akadémiai, ipari és szakpolitikai szereplők együttműködése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a kutatási eredményekből valódi piaci megoldások szülessenek. Az egyetemi tudásbázis nemcsak ötletekben, hanem edukációs szolgáltatásokban, műszerparki és laboratóriumi háttérben is komoly értéket képvisel.

Szükség van olyan szakemberek képzésére, akik képesek végigvinni egy innovációt a laboratóriumtól a piaci hasznosításig. Fontosnak nevezték a kutatók edukációját is, hogy felismerjék fejlesztéseik társadalmi és üzleti potenciálját. Az ELTE ezen a területen több képzést és támogatási programot is indított, a kutatói munkát pedig az Innovációs Központ és a kari innovációs munkatársak is segítik.

Fenntarthatósági innovációk

A délutáni szekcióban az ELTE fenntarthatósághoz kapcsolódó innovációs projektjei mutatkoztak be. Az ELTE Fenntarthatósági Zászlóshajó Programja innovációs értéket képvisel, mivel a fenntarthatóság az oktatás, a kutatás és a campusműködés meghatározó szempontjává vált.

A programban több fejlesztés is bemutatkozott: fenntartható textiliparral foglalkozó edukációs társasjátékok, a digitális karbonlábnyom csökkentését segítő Carbon.Crane projekt, valamint az ELTESI online testnevelési program. Szó esett a WordMe memóriajáték-applikációról is, amely az ADHD-val élő és neurodivergens gyerekek figyelmét és memóriáját fejleszti.

Társadalmi innovációk

A rendezvény záró blokkjában a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium programjának résztvevői mutatkoztak be, ahol a projektek társadalmi hasznosítására helyezték a hangsúlyt. A szakértők arról is beszéltek, hogy a társadalmi hatással bíró innovációk hosszú távon gazdasági előnyöket is jelenthetnek.

Bemutatták az ELTE BTK MetaphorAID projektjét is, amely mesterséges intelligencia segítségével képes öngyilkossági szándékra utaló üzenetrészletek azonosítására magyar nyelvű szövegekben, ezzel támogatva a korai beavatkozást.

ELTE Innovatív Kutatója Díj

Ahol a vállalati kultúra megfelelően működik, illetve a tulajdonos számára fontos egy-egy társadalmi érték, ott megjelenik a nyitottság is a társadalmilag fontos innovációk felé. Ahogy azt is egyre inkább látni kell, hogy a társadalmi innováció gyakran pénzben, haszonban mérhető hatással lesz egy cégre vagy egy ország gazdaságára.

Az idei ELTE Innovatív Kutatója Díjat egy olyan fejlesztés nyerte el, amely egyszerre képvisel társadalmi és piaci értéket. Az elismerést megosztva az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karáról indult ParticipaDAT csapata – Perlusz Andrea, Dukic Mónika, Loványi Eszter, Tóth Adrienn Anita és Bodó-Détár Andrea – vehette át. A díjat Darázs Lénárd rektor, Scheuer Gyula kancellár és Magyar Dániel, az ELTE Innovációs Központ igazgatója adta át.

A TINLAB támogatásával megvalósult ParticipaDAT célja a fogyatékossággal élők hatékonyabb munkaerőpiaci integrációjának támogatása. A fejlesztéshez már több vállalat is csatlakozott, köztük az E.ON Hungária, amely saját tapasztalatai alapján is sikeresnek nevezte a programot, és megvásárolta annak licencét.

Hallgatói és kutatói innovációkat is díjaztak

Az ELTE Innovációs Napján több hallgatói és kutatói fejlesztést is elismertek. A CHARM-EU európai egyetemszövetség startupversenyének nemzetközi győztese a VoiceBond csapata lett, amely az időskori hallásvesztéssel élő kutyák és gazdáik kapcsolatának támogatására fejlesztett megoldást.

A Pedagógiai és Pszichológiai Kar Innovációs Díját a mesterséges intelligenciát alkalmazó PreCheck projekt nyerte el, amely a kutatások tervezését és hitelességének ellenőrzését támogatja.

A hallgatói pitchverseny első helyezettje a Helpers' Net csapata lett. A fejlesztés a daganatos betegek hozzátartozóit támogató online közösségi platform, amely önsegítő anyagokkal és online megosztókörökkel segíti az érintetteket. A társadalmi innováció különdíjat az Access Test, a mesterséges intelligencia különdíjat pedig a Fairlens kapta.

Közönségdíjas innovációk

Az Innovációs Nap idei újdonsága volt, hogy a regisztrációkor kapott virtuális bankjegyekkel a közönség is szavazhatott a poszterkiállítás formájában bemutatott ELTE-s innovációkról. A szavazást végül holtversenyben a Biscee/Aktuátor – érzelemkifejező robot és az Emdee.ai bőrelváltozás-detektor applikáció nyerte. A Biscee fejlesztőinek célja olyan robotok tervezése és gyártása, amelyek például az idősgondozásban látnak el szociális és kiszolgáló funkciókat. Az ember-robot együttműködés válasz lehet a népesség növekedésével párhuzamosan zajló társadalmi elöregedés kihívásaira. Az Emdee.ai applikáció kidolgozói pedig abban bíznak, hogy eszközük jelentősen segít visszaszorítani a súlyos bőrrákos esetek számát, az ebből eredő halálozást, valamint a súlyos műtéti beavatkozásokat.