Egészségesebb lehet a kávé világos pörköléssel

A Semmelweis Egyetem (SE) kutatása is alátámasztotta a kávé jótékony hatását, azonban arra a következtetésre jutottak, hogy nem mindegy, milyen pörkölésű alapanyagból készítjük.

Így érvényesülnek az egészséges növényi vegyületek

Aki fokozni szeretné a jótékony hatást, inkább világosabb pörkölésű kávét igyon, mert így érvényesülnek leginkább a benne található egészséges növényi vegyületek – tanácsolja Szabó Adrienn, az SE dietetikusa. „A köztudatban a kávé a káros szenvedélyek közé tartozik, pedig több kutatás is megerősítette egészségvédő hatását. A mérsékelt kávéfogyasztás (maximum napi 400 mg koffein, vagy 3-4 csésze ital) csökkentheti többek között a cukorbetegség, a szív-érrendszeri betegségek, egyes daganatok és a Parkinson-kór előfordulási rizikóját is” – állítja a szakember. Az egészségre gyakorolt kedvező hatás elsősorban a kávéban jelen lévő antioxidánsoknak, vagyis növényi eredetű bioaktív anyagoknak tulajdonítható. A kávébab legnagyobb mennyiségben szénhidrátokat tartalmaz, de számottevő a zsír-, fehérje-, ásványianyag- és vitamintartalma is. A betegségek megelőzésében a koffeinnek is szerepe lehet, ugyanakkor a jótékony egészségügyi hatásokkoffeinmentes kávé fogyasztása esetén is megfigyelhetők.

Nem árt a kávé éhgyomorra sem

Tévhit, hogy az éhgyomorra fogyasztott kávé refluxot, gyomornyálkahártya-irritációt vagy akár a stresszhormon, a kortizol szintjének emelkedését válthatja ki. Ezzel szemben jelentős mennyiségben tartalmaz antioxidánsokat, például klorogénsavat és ferulsavat, amelyek gyulladáscsökkentő hatással bírnak. Így gyulladásos bélbetegség esetén sem feltétlenül ellenjavallt a fogyasztása, amennyiben a betegség nyugalmi szakaszban van. "Mivel az elhízás, a dohányzás, az alkoholfogyasztás, és az extrém stressz nagy mértékben fokozza a gyomorsérülést és a refluxot is. Ha valakinél fennállnak ezek a panaszok, arra a koffein rá tud erősíteni, ám egy egészséges embernek nem árt a kávé éhgyomorra sem" – nyugtat meg a diatetikus minden kávé nélkül fel sem ébredő, ám reggelizni kevésbé szerető embert.

Mivel a koffein vízben oldódó vegyület, ha több vízzel hosszúkávénak főzzük, akkor abban több lesz a koffein / Fotó: Dreamstime

Tévhit, hogy a kávé magas vérnyomást okoz

Egy másik tévhit, hogy a kávé magas vérnyomást okoz. Aki hipertóniával küzd, annak nem a kávé elhagyása kell, hogy prioritás legyen, sokkal inkább a sófogyasztás csökkentése, a mozgás beiktatása a mindennapokba, a zöldség-, a gyümölcs- a hüvelyesek-, valamint az olajos magvak fogyasztása. Számukra mérsékelt kávéfogyasztás javasolt (1-2 csésze naponta), és ez egy általános jótanács, amitől mindig vannak eltérő, egyedi esetek. A koffein metabolizmusa is nagy egyéni eltéréseket mutat. Ha valaki nagyobb mennyiségben (4 csészénél több) kávét iszik naponta és magas LDL koleszterinszintet állapítottak meg nála, akkor az étrendi tényezők között a kávé is mérlegelendő terület lehet. A feketében ugyanis szűretlen verzióban – pl. török kávé, french press, kotyogós, presszó – megtalálhatóak olyan növényi vegyületek (cafestol, kahweol), melyek emelhetik az LDL-koleszterinszintet, azáltal, hogy csökkentik a zsír anyagcserében fontos szerepet játszó epesav termelődését. A mértékletes kávéfogyasztásnál azonban ettől valószínűleg nem kell tartani.

A pörkölés is számít

A filteren átszűrt kávékban az emberi szervezetre kis mennyiségben jó hatású, ám túlzott bevétel esetén egészségtelen vegyületek kisebb mennyiségben vannak jelen, tehát a négy csészénél is több serkentő italt fogyasztó emberek inkább ezt a fajtát válasszák. A kávé pörkölésének erőssége is fontos tényező. „Amikor a kávét pörkölik, a hő hatására reakcióba lép egymással a kávéban található fehérje és szénhidrát, ez a szín- és ízváltozással járó folyamat az úgynevezett Maillard-reakció. Ettől lesz a világoszöld kávészem fokozatosan egyre barnább, és ugyanez történik a pirítós készítése során is. E reakció terméke a melanoidin is, mely egy jótékony hatású antioxidáns. Azonban minél sötétebbre pörkölik a kávébabot (nagyobb hőmérsékleten és hosszabb ideig) annál inkább egészségkárosító, karcinogén vegyületek is keletkeznek, valamint a kávé egészségvédő hatása is csökken. Ezért részesítsük előnyben a világos pörkölésű kávét” – tanácsolja a szakember. Kevesen vannak tisztában azzal, hogy az instant kávé valójában lefőzött feketekávé, amelyet legtöbbször liofilizálással, vagyis fagyasztva szárítással állítanak elő. Ennek során a folyadékot fokozatosan lehűtik, majd eltávolítják belőle a nedvességet. Így amikor az instant kávét vízben feloldjuk, koffeintartalma megmarad, ugyanakkor az íze általában enyhébb, és antioxidáns-tartalma is valamivel alacsonyabb a frissen készített kávéhoz képest.

A kávé egészségvédő hatása feketén fogyasztva érvényesül

A kávé vízhajtó hatásával a legtöbb fogyasztó tisztában van, ami elsősorban akkor érvényesül, amikor valaki sok kávét iszik. Arra is érdemes figyelni, hogy mivel a koffein vízben oldódó vegyület, ha több vízzel hosszúkávénak főzzük, akkor abban több lesz a koffein, így a vízhajtó hatás is felerősödik. Érdemes tehát a kávé után vizet is inni. A kávézókban a fekete mellé felszolgált kis pohár szóda viszont nem a folyadékpótlást szolgálja. "Ha ezt a kávé előtt isszuk meg, mintegy öblítés gyanánt, tisztábban érezhetjük a kávénk aromáját" – árulja el a szakember. A kávé egészségvédő hatása tisztán, cukor és tej nélkül fogyasztva érvényesül leginkább. Ilyenkor még fogszuvasodás-gátló hatása is van egy olyan hatóanyaga révén, ami megakadályozza a baktériumok (Streptococcus mutans) foghoz tapadását.

Források:

Journal of Korean medical science - Han, M., Oh, Y., & Myung, S. K.: Coffee Intake and Risk of Hypertension: A Meta-Analysis of Cohort Studies

International journal of molecular sciences - Ren, Y., Wang, C., Xu, J., & Wang, S.: Cafestol and Kahweol: A Review on Their Bioactivities and Pharmacological Properties

Ochsner journal - Mendoza, M. F., Sulague, R. M., Posas-Mendoza, T., & Lavie, C. J.: Impact of Coffee Consumption on Cardiovascular Health

Journal of oral and maxillofacial pathology - Godavarthy, D., Naik, R., Gali, P. K., Ahmed Mujib, B. R., & Baddam, V. R. R.: Can coffee combat caries? An in vitro study