Mesterséges édesítők – tényleg olyan károsak? Pro és kontra érvek

A mesterséges édesítők az utóbbi évtizedekben a cukorfogyasztás csökkentésének legnépszerűbb alternatívái lettek. Szinte mindenben megtaláljuk őket: üdítőkben, desszertekben, fehérjeporokban, sőt még gyógyszerekben is. Bár hivatalosan engedélyezett és biztonságosnak minősített adalékanyagokról van szó, egyre több kutatás vizsgálja, vajon hosszú távon valóban ártalmatlanok-e.

Az előnyök: kalóriamentes édes íz és stabil vércukorszint

A legnagyobb előnyük, hogy nem emelik a vércukorszintet, ezért cukorbetegek és inzulinrezisztensek is fogyaszthatják őket. Az olyan vegyületek, mint az aszpartám, a szukralóz vagy az aceszulfám-K, az ízlelőbimbókat ugyanúgy stimulálják, mint a cukor, ám kalóriát alig tartalmaznak. A testsúlykontroll és a cukorbetegség megelőzése szempontjából tehát segíthetnek a cukorbevitel csökkentésében.

A nemzetközi élelmiszer-biztonsági szervezetek – köztük az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) és az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) biztonságosnak minősítették a leggyakrabban használt édesítőket a megadott napi beviteli határértékeken belül.

A kockázatok: bélflóra, anyagcsere és idegrendszeri hatások

Az utóbbi években egyre több tanulmány vetette fel, hogy az édesítőszerek felboríthatják a bélmikrobiom egyensúlyát, ami az anyagcsere és az immunrendszer működésére is kihat. Egyes kutatások szerint a szukralóz és a szacharin befolyásolhatja a glükózanyagcserét, sőt paradox módon fokozhatja az étvágyat is.

A közelmúltban a tudomány az idegrendszeri hatásokat is vizsgálni kezdte. A Medical News Today összefoglalója szerint az aszpartám tartós fogyasztása kapcsolatban állhat az agy öregedési folyamataival és a tanulás, memória működésének megváltozásával, bár az eddigi eredmények ellentmondásosak, és főként állatkísérletekből származnak.

Mit mutatnak a legújabb kutatások?

2023-ban a WHO Nemzetközi Rákkutató Ügynöksége (IARC) az aszpartámot „lehetségesen rákkeltő” (2B kategória) anyagként sorolta be, mivel egyes epidemiológiai adatok szerint növelheti a májrák kockázatát. Ugyanakkor a WHO/FAO közös szakbizottsága (JECFA) nem változtatott a biztonságos napi beviteli határon (0–40 mg/ttkg/nap), vagyis a szokásos mennyiségű fogyasztás továbbra is elfogadhatónak számít.

A francia NutriNet-Santé kutatás több mint 100 000 ember étrendjét követte nyomon, és összefüggést talált a mesterséges édesítőszerek, különösen az aszpartám és az aceszulfám-K nagyobb bevitele, valamint a szív- és érrendszeri betegségek (köztük a stroke) gyakoribb előfordulása között.

Egy másik, az amerikai Framingham Offspring vizsgálat adatait elemző tanulmány az édesítős üdítők rendszeres fogyasztását a stroke és demencia kockázatának növekedésével hozta összefüggésbe. Fontos azonban, hogy ezek megfigyeléses kutatások, vagyis nem bizonyítják, hogy az édesítők közvetlenül okozzák ezeket a betegségeket – az eredményeket ezért óvatosan kell értelmezni.

Mit mond a WHO?

A WHO 2023-as állásfoglalása szerint a mesterséges édesítők nem segítenek tartósan csökkenteni a testsúlyt, és hosszú távon nem feltétlenül járnak egészségügyi előnnyel. Az ajánlás alapján az édesítőszereket érdemes csak átmeneti megoldásként használni, és inkább az étrend természetes átalakítására törekedni.

A mérsékelt fogyasztás lehet a kulcs

A szakemberek szerint az édesítőszerek nem ördögtől valók, de a mértékletesség elengedhetetlen. Azok, akik teljesen kiváltják ezekkel a cukrot, hosszú távon megőrzik az édes íz iránti erős vágyat, ami megnehezítheti az egészséges étkezés kialakítását. Az optimális megoldás az, ha az édesítőszereket átmeneti segítőként, nem pedig napi alapként használjuk – különösen kialakult anyagcsere-zavar esetén. A tudomány jelenlegi állása szerint a mesterséges édesítők biztonságosak a megengedett határértékeken belül, de érdemes figyelni a szervezet reakcióit, és időről időre visszatérni a természetesebb ízekhez.

Összességében a mesterséges édesítőknek inkább az átmeneti cukorpótlásban, mintsem a mindennapos fogyasztásban lehet helye. Bár az engedélyezett mennyiségekben biztonságosnak tekinthetők, a legújabb kutatások alapján nem zárható ki, hogy hosszú távon befolyásolhatják az anyagcserét, a bélflórát vagy az idegrendszer működését. Az egészséges táplálkozás alapját továbbra is a hozzáadott cukor csökkentése, a természetes élelmiszerek előnyben részesítése és a mértékletes édes ízfogyasztás jelenti.

Források:

Nutrition & Metabolism – Expert consensus on low-calorie sweeteners: results of a multidisciplinary panel (2020)

Medical News Today – Artificial sweeteners and brain aging: what we know so far

WHO/IARC – Aspartame hazard and risk assessment results (2023)

BMJ – Artificial sweeteners and risk of cardiovascular diseases: the NutriNet-Santé cohort (2022)

Stroke – Sugary and artificially sweetened beverages and the risks of stroke and dementia (2017)

World Health Organization – Guideline on non-sugar sweeteners (2023)

 Ha kíváncsi vagy a méz egészségügyi hatásaira, ezt a cikket ajánljuk.