El Niño: jön az újabb hullám, nőhet a globális hőmérséklet | Weborvos

A modellek szerint nyártól újabb El Niño alakulhat ki a Csendes-óceánon, amely akár szuper erősségűvé is válhat, és tovább emelheti a globális hőmérsékletet. Bár hatása Magyarországon korlátozott, a jelenség világszerte növelheti a szélsőséges időjárási események gyakoriságát.

Újabb El Niño alakulhat ki

A klímamodellek szerint nagy valószínűséggel már a nyár folyamán újabb El Niño jelenség alakul ki a Csendes-óceánon, amely a globális átlaghőmérséklet további emelkedéséhez vezethet. A folyamat akár szuper El Niño-vá is erősödhet, ami ritka jelenség – legutóbb 2016-ban fordult elő.

Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatói azt vizsgálták, hogy ez az éghajlati ingadozás milyen hatással lehet a magyarországi hőmérsékleti és csapadékviszonyokra.

Természetes jelenség, globális hatásokkal

Az El Niño – teljes nevén El Niño–Déli Oszcilláció (ENSO) – néhány évente jelentkező természetes éghajlati folyamat, amely globális szinten is érezhető hatásokat okoz. Bár nem ez a jelenség felelős a hosszú távú globális felmelegedésért, átmenetileg tovább növelheti a Föld átlaghőmérsékletét. Egy erősebb El Niño akár 0,2 °C-kal is emelheti a globális átlaghőmérsékletet, míg az ellentétes fázis, a La Niña idején ez az érték csökkenhet.

Hogyan működik az El Niño?

Az El Niño és a La Niña váltakozása egy nagyléptékű óceáni–légköri folyamat. Elsődleges jele a Csendes-óceán trópusi térségének felszíni vízhőmérsékletében mutatkozik meg: El Niño idején a víz melegebb, La Niña esetén hidegebb a megszokottnál.

Ez a hőmérsékleti eltérés kelet felől nyugat felé terjed, és jelentősen befolyásolja a környező térségek – például Ausztrália, Amerika vagy India – légköri folyamatait. A hatás azonban nem áll meg regionális szinten: a globális légköri cirkuláció is módosul, és a melegebb óceán fokozott párolgása révén a légkör vízgőztartalma is növekszik.

Most dől el a következő hónapok időjárása

Az ENSO-fázisok közötti átmenet általában március és április között zajlik, így ebben az időszakban dől el, hogy a következő hónapokban milyen irányt vesz a folyamat. Az előrejelzések szerint idén gyors átmenet várható a gyenge La Niña állapotból az El Niño fázisba, mindössze három évvel az előző esemény után. Amennyiben az év végére szuper El Niño alakul ki, a következő év akár a valaha mért legmelegebb év is lehet globális szinten.

Egyre biztosabbak az előrejelzések

A világ vezető klímakutató központjainak szezonális modelljei alapján tavasszal még semleges állapot várható, azonban májustól egyre nagyobb valószínűséggel jelenik meg az El Niño. Júniustól az előrejelzések közel 90 százaléka számol a kialakulásával. A szuper El Niño kategória – amikor a Csendes-óceán középső térségében mért felszíni hőmérséklet eltérése meghaladja az 1,5 °C-ot – augusztustól már a modellek mintegy felében megjelenik.

Magyarországon korlátozott a hatás

Bár az El Niño globális jelentőségű jelenség, hatása Európában – és különösen Magyarországon – csak közvetett módon, úgynevezett távkapcsolatokon keresztül érvényesül. A hazai vizsgálatok alapján az összefüggés az ENSO-folyamatok és a magyarországi időjárás között összességében gyenge.

Szabó Péter és Pongrácz Rita kutatásai szerint még a legerősebb kapcsolat esetén sem beszélhetünk meghatározó hatásról.

Leginkább a télre van hatással

A legjelentősebb összefüggés a téli időszakban mutatható ki. Az adatok alapján a La Niña fázist követő El Niño – amely jelenleg is kialakulóban van – gyakrabban jár együtt csapadékosabb telekkel Magyarországon.

Hasonló kapcsolat figyelhető meg a hőmérséklet esetében is: ezekben az időszakokban enyhébb telek fordulhatnak elő. A nyári hőmérséklet és csapadék esetében azonban az összefüggés már olyan gyenge, hogy jelenleg nem alkalmas megbízható hosszú távú előrejelzések készítésére.

Globálisan nőhet a szélsőségek száma

Az El Niño hatása világszerte jóval erőteljesebb. A tapasztalatok szerint az eseményt követő években – ahogyan 2024-ben is történt – megnő a szélsőséges időjárási jelenségek valószínűsége. A jelenlegi előrejelzések alapján 2027-ben világszerte gyakoribbak lehetnek a hőhullámok, aszályok, intenzív csapadékesemények és árvizek. Ennek oka, hogy a melegebb óceán és légkör több energiát és vízgőzt képes tárolni, ami kedvez az extrém időjárási helyzetek kialakulásának, és tovább erősíti a globális felmelegedés hatásait.

Mi alakítja valójában a hazai időjárást?

Magyarország időjárását elsősorban az európai léptékű légköri folyamatok határozzák meg. Ilyenek például a szibériai és az azori anticiklonok, valamint az Atlanti-óceán vagy a mediterrán térség felől érkező ciklonok. Az utóbbi években egyre nagyobb szerepet kapnak az úgynevezett tartósan fennmaradó időjárási helyzetek is, például a blokkoló anticiklonok, a hőhullámok, illetve a hosszabb ideig egy térség felett maradó ciklonok. Ezek a folyamatok jóval közvetlenebb hatással vannak a hazai időjárás alakulására, mint a távoli, globális jelenségek.