„1200 milliárd Ft-ot kell belerakni az egészségügybe ”

Az Egységben Magyarországért szakpolitikusa szerint nemcsak pénzre van szükség. Szemléletváltásra is. Az ellenzék a több pénz mellett nagyobb szabadságot és nagyobb nyilvánosságot ígér - írja a szeretlekmagyarorszag.hu.

Az ellenzék szerint két terület van, ahol gyors változtatásra van szükség: az oktatás és az egészségügy. A tanárok sztrájkjától hónapok óta hangos az ország, az egészségügy csendes. Az ellenzék egészségügyi programjának egyik kidolgozójával, Komáromi Zoltánnal beszélgettek.

– Mi az amit jól csinált az előző kormány?

– Az első négy évben Szócska Miklós volt az egészségügyi államtitkár. Ő akkor egy nagyon beható és nagyon alapos elemzést végzett a csapatával arról, hogy milyen szükségletek vannak Magyarországon az egészségügyi ellátásban. A Semmelweis terv arról szólt, hogy közép- és hosszútávon hogyan kellene átalakítani Magyarország egészségügyi rendszerét, hogy jobb legyen az ellátás. Aztán jött a Széll Kálmán terv, ami az egészet tulajdonképpen leállította. A másik pozitívum az EESZT, az Egységes Egészségügyi Szolgáltatási Tér, aminek a megszervezése lehetővé teszi, illetve ha jól megcsinálják, akkor lehetővé válik, hogy egy orvos online utána nézhessen az általa ellátott beteg korábbi adatainak akkor is, ha a beteg elvesztette azokat, vagy nem hozta magával, vagy akut ellátás kapcsán ismeretlen beteget kell ellátnia. A rendszernek alkalmasnak kellene lennie arra, hogy az online beutalással egyidőben időpontot is foglaljon a betegnek. Tehát ne kelljen a betegeknek utána napokat eltölteni telefonálással, ami szinte lehetetlen sok esetben. Tehát voltak jól indult projektek, csak soha nem fejezték be igazán, mert vagy a politika, vagy a gazdasági érdekek ezt mindig keresztül húzták.

– Fordítsuk meg akkor. Mi az, amit nem csináltak jól?

– Egyrészt: ültek az adatokon. Az egész szakmának tizenkét éves panasza, hogy senki sem juthat hozzá olyan adatokhoz, melyek egyébként benne vannak a rendszerben, megtalálhatóak az OEP adattárában. Ezek fontos adatok, melyekre a szakmának, és az önkormányzatoknak is szüksége lenne, hogy jól tudjanak adott esetben dönteni. De patikamérlegen, kicentizve csorgatják az adatokat.

Jó példa erre a járványügy, ahol olyan elképesztő bakugrások voltak, hogy tévedésből mondtak nagy számot, utána kisebbet. A legutóbbi őrület az, hogy a péntek-szombat-vasárnapi adatokat egyszerre közlik. Pedig gyűjteni gyűjtik, dokumentálni dokumentálják. Nem adják meg továbbá területenként, például járásonként az új fertőzöttek számát. Nagyon sokáig titkolták azt, hogy hány tesztet csináltak aznap. Most is titkolják azt, hogy ebből a tesztből mennyi a gyorsteszt és mennyi a PCR. A járványügyet megpróbálnak úgy lemenedzselni, hogy kevés információt hoznak nyilvánosságra. Csak egy a gond, hogy 45 ezer embert elvesztettünk ebben a két évben! És ez ez iszonyatos nagy szám, főleg lakosságszámhoz viszonyítva.

További részletek a cikkben.