15 ezren élnek hajléktalanként Magyarországon

A hajléktalanok közül 10-11 ezer szállón keres helyet magának. Országosan, egy időben az utcai szolgáltatók nyilvántartásai szerint körülbelül 4 ezer ember tartózkodik éjszaka az utcán, a fővárosban – ahol körülbelül 6500 hajléktalan él – ez a létszám jelenleg 1200-1300 ember – mondta el a 168 Órának Győri Péter a Menhely Alapítvány kuratóriumának elnöke, a hajléktalanok körében évente felmérést végző Február Harmadika Munkacsoport tagja. Országosan a szállók 85-100 %-os kihasználtsággal működnek, Budapesten még több száz férőhely áll rendelkezésre, de ezeken túl vidéken és a fővárosban is tudnak nyitni időszakos férőhelyeket.

Győri Péter elmondta, hogy a fővárosban lévő hajléktalan emberek döntő többsége ilyenkor, azaz a mostanihoz hasonló hideg időben, már szálláson van. Akik ezek után is kinn maradnak, azoknak egy része nagyon rossz, “tulajdonképpen döntésképtelen állapotban" van. Ezek az emberek nem tudják saját helyzetüket megítélni, nekik mentőre lenne szükségük. Budapesten néhány száz ilyen ember lehet – jegyezte meg Győri Péter, aki elmondta azt is, a harmadik ilyen csoport, a kunyhóban lakó emberek – mondta Győri Péter, hozzátéve, hogy ők nincsenek olyan nagy veszélyben, őket is rendszeresen látogatják az utcai szolgálatok. Rámutatott arra is, hogy a kihűléses halálesetek kétharmada lakásban történik. Ez elsősorban vidéken, a kistelepüléseken élő idős, beteg embereket veszélyezteti.

Egyre több a fiatal hajléktalan Budapesten
Úgy tűnik, a fiatal hajléktalanoknak alapvetően két nagy csoportja van: a volt állami gondozottak, és olyanok, akik vidékről, jellemzően kistelepülésekről költöztek fel a városokba. Előbbiek a hirtelen rájuk szakadó önálló élettel nem tudnak megbirkózni, utóbbiak pedig főleg a munkanélküliség elől, terv nélkül, mindent egy lapra feltéve „szöktek" a szebb jövőt ígérő nagyvárosokba - írta az mno.hu.

Az utcán élő, 30 évnél fiatalabb hajléktalanok csaknem negyven százaléka már Budapesten lakva vált fedél nélkülivé. Ami a tendenciát illeti, a hajléktalanok tömegének átlagéletkora egyrészt növekszik, ugyanakkor egyre több a 30 év alatti fiatal is közöttük. Egyre több a roma és az iskolázatlan is. Pedig korábban a társadalmi tendenciákkal együtt növekedett az utcára kerülők átlagos iskolázottsága is. Most viszont egyre többjüknek van csak nyolc általánosa.

Némileg más a helyzetük az esetleg őslakos, volt intézetiseknek, bár jövőképük nekik sem sok van. Miután esetenként 18 éven keresztül az állam gondoskodik róluk, ezután egyszerűen elengedi a kezüket.

Jobb, ha felkészülünk a fiatal hajléktalanok újabb hullámára, akik a most külföldön dolgozó, gyökértelenné váló emberekből kerülnek majd ki - mondta el a lapnak a Menhely Alapítvány módszertani vezetője. Gurály Zoltán szerint ugyanis a családi kapcsolatokon kívüli támogatói környezet hiánya döntően befolyásolja az érvényesülést. A kilencvenes évek hajléktalanjai között például markánsan megjelentek az egykori szovjet tagköztársaságokban gáz-, illetve olajkitermelésen dolgozók, akik ugyan jól kerestek, mégis egy időre kiszakadtak az itthoni környezetből, és pár esztendővel később hazatérve, a pénzük végére érve kicsúszott alóluk a talaj. Az uniós csatlakozás óta a képzetlen fiatalok tömegei sodródnak Nyugat-Európába, akik hazatérve nem tudnak visszaintegrálódni, és így jó eséllyel lesznek hajléktalanok – mondta a szakember. Várható, hogy hamarosan ennek a rétegnek a leszakadói is megjelennek a hajléktalanszállókon.