18 ezerrel több beteget lehetne ellátni a teljesítménynöveléssel

Öt év alatt erejét vesztette az egyébként igen sikeresen indult várólista-csökkentési program – derült ki a Medicina Fórum és a Magyar Kórházszövetség közös konferenciájának szerdai zárónapján. A kormányzat 2010 óta mintegy 70 milliárd forint többletforrást különített el erre a célra. Ez a „kísérlet” a Covid-járványig eredményes volt, de mára a nagyízületi, így például a csípő- és térdműtétekre jóval többen várnak, mint 2019-ben, sőt, az idén a célra felhasználható ötmilliárdból három megmaradt a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) kasszájában, írja a Népszava online.

A kérdésre, hogy ennek mi lehet az oka, Pálosi Mihály, a NEAK főosztályvezetője a teremben ülő intézményvezetőktől, orvosoktól remélt választ. Ugyanis az egészségbiztosító hivatalából nehezen értelmezhető: ha van finanszírozás, miért duzzadnak mégis ennyire a várólisták? Hozzátette, a NEAK-ban most dolgoznak egy egységes várólista protokollon, amely szabályozza, hogy az egyes ellátásokra mikor, és hogyan lehet bejutni vagy a listán előbbre kerülni.

Évente 800 ezer műtétet végeznek a hazai ellátórendszerben, ebből 240 ezer azok közé tartozik, amelyekről kötelező várólistát is vezetniük is intézményeknek. Az utóbbiak több mint tizede – mintegy 27 ezer műtét – esetében a betegek 60 napnál többet kényszerülnek várakozni.

A NEAK várólistás elemzéseiből kiderült az is, hogy a műtétek 80 százalékát az orvosok 20 százaléka végzi. Pálos Mihály szerint ha fokoznák a teljesítményüket az évente ötvennél kevesebbet operálók 50-200 közötti műtétre, akkor 18 ezerrel több beteget tudnának ellátni, ami jelentősen csökkenthetné a várakozási időket.

Kiss Zsolt, az egészségbiztosító főigazgatója megjegyezte, hogy ezek a teljesítmények azért sincsenek rendben, mert míg az állami rendszerben várólista-csökkentésére szánt összeg a kasszában maradt, a magánellátók 4000 nagyízületi beavatkozást végeztek. Szerinte ez azt jelenti, hogy négyezer családnak elő kellett valahonnan teremtenie 2-2,5 millió forintot azért, hogy elvégezzék a beteg műtétjét. Hozzátette: újra kell gondolni, hogy az állami rendszerben teljes munkaidőben gyógyítók milyen feltételek mellett vállalhatnak a további feladatokat magánszektorban. Szerinte ha engednének annak a javaslatnak, hogy az állam finanszírozza a magánszektorban elvégzett beavatkozásokat is, akkor azoknak az orvosnak teremtenek piacot, aki egyébként ugyanezt a műtétet a közfinanszírozott rendszerben is elvégezhetné.

További részletek a nepszava.hu-n.