Az önpusztító életmódunkról is szomorú képet fest az OECD

Magyarországon az emberek elhanyagolják a szűrővizsgálatokat, nem fogyasztanak elég zöldséget és gyümölcsöt, az állam keveset költ az egészségügyre, miközben nincs elég nővér, és arányaiban sokan követnek el öngyilkosságot – derül ki a legfejlettebb ipari államokat tömörítő OECD hétfőn megjelent jelentéséből, amiben a globális szervezet most az európai egészségügy helyzetét vizsgálta. A tanulmány az európai országok, köztük az EU-tagok, tagjelöltek és az Európai Gazdasági Térség országainak egészségügyi mutatóit hasonlította össze, írja a Telex.

Magyarországon 2022-ben egy ember egészségügyi kiadásaira 1867 eurót költött az állam, az EU-ban átlagosan 3533 eurót. Ez azt jelenti, hogy 2022-ben az EU-ban a GDP 10,4 százalékát költötték egészségügyi kiadásokra, Magyarországon csak a GDP 6,2 százalékát.

Az OECD szerint általánosságban elmondható, hogy sürgős intézkedésekre van szükség az egészségügyben tapasztalható munkaerőhiány miatt – más országokban is. Az EU-ban 2022-ben körülbelül 1,2 millió orvos, ápoló és szülésznő hiányzott a rendszerből annak ellenére, hogy a legtöbb országban 2012 óta az orvosok fizetése reálértéken nőtt. Az OECD-tanulmány külön kiemeli Magyarországot, ahol százezrekkel keresnek többet az orvosok.

A hiányt elsősorban az okozza, hogy a népesség elöregedőben van, vagyis növekszik a 65 év feletti, jellemzően krónikus betegséggel élők aránya. Magyarországon 2000-ben a lakosság 15 százaléka, 2023-ban nagyjából 20 százaléka volt 65 év feletti. Az előrejelzések szerint a 65 év felettiek aránya 2050-re elérheti a 30 százalékot. Az EU-ban tavaly a születéskor várható élettartam elérte a 81,5 évet, Magyarországon 76,9 év volt.

A születéskor várható élettartam növekedése nem azt jelenti, hogy az emberek egyre tovább élnek egészségesen: az OECD-jelentése szerint az EU-ban a 65 éves, vagy annál idősebb lakosok 40 százalékának legalább két krónikus betegsége van. Bár a nők néhány évvel tovább élnek, mint a férfiak, de ezeknek az éveknek a nagy részében is valamilyen betegséggel küzdenek, így a születéskor várható egészséges élettartam szinte megegyezik a nemek között.

Magyarországon 3,5 praktizáló orvos jut ezer főre, az EU-ban 4,2. Az ápolók számában sem jobb a helyzet. Az uniós országok közül az egy főre jutó ápolók száma Görögországban volt a legalacsonyabb, de ebben Magyarország is a sereghajtók között volt: hatnál is kevesebb nővér jutott ezer főre, miközben az uniós átlag 8,4 volt. Ezzel párhuzamosan a fiatalok körében csökken az érdeklődés az egészségügyi pálya iránt: 2018 és 2022 között az uniós országok több mint felében kevesebben akartak ápolók lenni, mint korábban.

A munkaerőhiány kezeléséhez egyre többször van szükség külföldön képzett egészségügyi szakemberekre. 2023-ban a Norvégiában és Írországban dolgozó orvosok több mint 40 százaléka külföldön végzett. 

További részletek a Telexen.