• nátha
    • A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

      A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

    • Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

      Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

    • Itt az ősz, már támadnak a vírusok

      Itt az ősz, már támadnak a vírusok

  • melanóma
    • Melanoma: Fedezze fel időben az árulkodó jeleket!

      Melanoma: Fedezze fel időben az árulkodó jeleket!

    • Melanoma: Nem csak nyáron kell figyelni

      Melanoma: Nem csak nyáron kell figyelni

    • Öt fontos tudnivaló a most aktuális anyajegyszűrésről

      Öt fontos tudnivaló a most aktuális anyajegyszűrésről

  • egynapos sebészet
    • Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

      Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

    • Jó ütemben halad az egynapos sebészetek fejlesztése

      Jó ütemben halad az egynapos sebészetek fejlesztése

    • Lassan elkészül az orosházi kórház egynapos sebészeti részlege

      Lassan elkészül az orosházi kórház egynapos sebészeti részlege

200 ezer rokkant embert károsítottak meg

Lapszemle 2018.11.15 Forrás: nepszava.hu
200 ezer rokkant embert károsítottak meg

Havi ötmilliárdot hozott a trükk, amellyel hét éven át kevesebbet fizetett a kormány a megváltozott munkaképességűeknek.

200 ezer embert károsított meg hét éven át a kormány a rokkantsági ellátás alkotmányellenes csökkentésével – állítja egy szakértő a népszava.hu szerint.

A törvény 2012-es bevezetése és az Alkotmánybíróság (Ab) múlt heti döntése között eltelt szűk hét esztendőben havonta nagyjából ötmilliárd, azaz összesen több százmilliárd forinttal károsította meg a kormány a megváltozott munkaképességűeket. Az Ab által – a Kúria kezdeményezése nyomán – megsemmisített, a rokkantsági ellátás drasztikus csökkenését eredményező szabály 200 ezer valamilyen fogyatékkal élőt érintett. Az összesen negyedmillió ellátásban részesülőt alapulvéve átlagosan havi húszezer forinttal csökkent a járandóságuk.

Hegedüs Lajos ügyvéd, a Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesületének elnöke, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) korábbi vezetője jutott ilyen összesítésekre számításai nyomán. A szakértő a most elbukott törvény bevezetésétől – 2015-ig a MEOSZ- elnökeként – folyamatosan tiltakozott az érintettek számára nemcsak anyagilag káros, de megalázó át-és újraminősítési eljárás ellen.

A MEOSZ korábbi elnöke szerint a nagyjából 250 ezer megváltozott munkaképességű nyolcvan százalékát érintette az átminősítés, melynek hatására a 2011-es, átlagosan 72 ezer forintos ellátás 2014-re 52 ezerre csökkent.

- Amúgy is meglehetősen alacsony összegekről beszéltünk, így ezek megkurtítása rengeteg családnak napi szintű megélhetési nehézséget okozott, az anyagi helyzet megromlása nemegyszer tragédiába torkollott – jegyezte meg Hegedüs Lajos. – Voltak, aki nem tudták tovább fizetni a törlesztő-részletüket, s így az utcára kerültek, mások, hogy ezt elkerüljék, öngyilkosok lettek. Csak mert a jogszabály szerinti rokkantság felülvizsgálatok azt mutatták, hogy a világtrenddel ellentétben Magyarországon a kora előrehaladtával mindenkinek javul az egészségi és fizikai állapota. Mint például az általam képviselt betegnek, akit 30 év folyamatos munkaviszony és járulékfizetés után, gégerák miatti teljes gégefő-kiirtást követően beszédképtelenül a korábbi jogszabály véglegesen II. csoportos rokkantnak minősített. Ezután súlyos halláskárosodás és látásromlás lépett fel nála, a tavalyi felülvizsgálatokon mégis visszaminősítették 68 százalékos rokkantnak, s a korábbinál 13 ezer forinttal kevesebb ellátást állapítottak meg számára.

A somogyi mozgáskorlátozott egyesület elnöke szerint, ahogy védence, úgy a többi érintett sem fogja visszakapni az évek során elvett milliókat, bár megjegyezte, mostantól azért küzd majd, hogy valamilyen kárpótlást kapjanak a rokkantsági ellátásban részesülők.

Elmeszelt jogszabály

Az Alkotmánybíróság (Ab) – mint arról korábban beszámoltunk –  a múlt pénteken közzétett határozatában kimondta: A rokkantsági ellátások felülvizsgálatakor érdemben kell vizsgálni a rokkant állapotának megváltozását. Az Ab alkotmányos követelményként rögzítette: állapotjavulás alatt nem egyszerűen a jogalkotó által meghatározott és bármikor megváltoztatható százalékos mértéket, hanem az egyén élethelyzetét érdemben meghatározó tényleges fizikai állapot kedvező változását kell érteni. Ennek vizsgálata pedig minden esetben az eljáró hatóságok, illetőleg bíróságok kötelezettsége.

Legolvasottabb cikkeink