• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

A britek elvetették, nálunk a Fb-on taglalják

Lapszemle 2020.04.16 Forrás: Qubit
A britek elvetették, nálunk a Fb-on taglalják

Csábítónak tűnhet a járvány felgyorsítása, ám jobban átgondolva sajnos jelentős kockázatok mellett sem feltétlenül tudná elérni a célját.

Járványdinamikai cikkeinkben már említettük azt az elképzelést, ami korábban Nagy-Britanniában komolyan felmerült, és amit azóta már a britek is elvetettek, de most a közösségi oldalak magyar szegleteiben újra előkerült: mi lenne, ha szándékosan felgyorsítanánk a koronavírus terjedését úgy, hogy csak az időseket és a legveszélyeztetettebbeket zárnánk karanténba? Az elképzelés szerint a lakosság nagy része hamar átesne a fertőzésen, kialakulna a nyájimmunitás, a gazdaság újraindulna, az élet pedig egycsapásra visszatérne a régi kerékvágásba, írja a Qubit.

A felvetett elképzelés szerint a veszélyeztetetteket, vagyis a 60 év felettieket és a szervi betegeket saját életük védelme érdekében szigorúan el kellene különíteni. A fennmaradó többségnek – egyes a közösségi médiában elhangzott, de szakmailag nem megalapozott becslések szerint az emberek 70-80 százalékának – nagyjából másfél hónap alatt át kellene esnie a fertőzésen. Így kialakulna a nyájimmunitás, és a társadalom a koronavírustól védetten folytathatná életét anélkül, hogy beláthatatlan gazdasági károkat kellene elszenvednünk.

A kutya ott van elásva, hogy a 70-80 százalék nem teljesen helytálló, inkább 70 alatti számról van szó, és ez kardinális kérdés. A KSH honlapján bárki megnézheti a magyar korfát: eszerint 2020-ban Magyarországon a lakosság 27,4 százaléka 60 év feletti. Az ebbe a korcsoportba tartozók egy részét azonban nem lehetne egyedül karanténba zárni, mert szükségük van ápoló vagy ellátó személyzetre, és akkor még ott vannak a 60 év alatti veszélyeztetettek jelentős számban, köztük a különféle szervi betegségekkel küzdők is. Mármost tudni kell, hogy a nyájimmunitás kialakulásához a legelfogadottabb becslések szerint minimum a teljes lakosság 60 százalékának át kellene esnie a fertőzésen, de még inkább többnek. 

De van más probléma is. Tegyük fel, hogy 40 százaléknál kevesebb embert karanténozunk, és a maradék átfertőződésével elvileg el tudjuk érni a nyájimmunitást. Tegyük fel most egy pillanatra azt is, hogy ez a fajta karantén megvalósítható (erre később még visszatérünk). Mivel a maradék éppen 60 százalék, vagy nagyon közel van hozzá, ezért azoknak, akik nincsenek karanténban, kötelezően át kellene esniük a fertőzésen, azaz a projekt sikere érdekében ezt lényegében törvényileg elő kellene írni. Ez elég bizarr megoldás lenne, és egyúttal azt is jelentené, hogy a vírus reprodukciós rátájának igen magasnak kellene lennie. Ha 39 százalékos karanténnal számolunk, akkor a számítások szerint a reprodukciós rátának R0 = 4,2 kellene lennie, ami kifejezetten magas érték. Ez lényegében azt jelenti, hogy ha nem orvosok adnák be kötelezően a fertőző vírust a teljesen egészségeseknek, akkor gyakorlatilag koronajárvány-bulikat kellene szervezni ahhoz, hogy felgyorsítsuk a járvány terjedését.

A nyájimmunitást tipikusan vakcinával szoktak elérni, csak itt most nem akarjuk megvárni a vakcinát. Természetesen nem tudhatjuk, hogy biztosan elkészül-e a vakcina, és ha igen, mikorra, de meglehetősen nagy az esély arra, hogy valamikor lesz, mert tucatnyi kutatócsoport próbálkozik különböző módszerekkel, és a pénzügyi támogatás is adott. Másrészt nem tudjuk, hogy egy esetleges természetes immunitás mennyi ideig védené a társadalmat, sőt: időközben a vírus mutálódhat is, és akkor a korábbi immunitás már nem lesz olyan hasznos. Ezen kívül ha ki is alakul a nyájimmunitás, egy idősotthonban még ebben az esetben is sokan megbetegedhetnek lokálisan, ha bejutna a fertőzés.

A fent bemutatott lehetőség felvetése és a róla folytatott diskurzus valid, de ezt korábban sem rejtette senki véka alá. A briteknél az ötlet konkrétan kormányzati stratégiaként indult, és a magyar média is beszámolt róla pro és kontra, csakhogy a legtöbb ország hallgatott a szakértőkre, és a fenti járványdinamikai érveket mérlegelve elvetette ezt a lehetőséget. Bár a gazdasági szempontok miatt a  laikusok számára csábítónak tűnhet a gondolat, jobban átgondolva sajnos jelentős kockázatok mellett sem feltétlenül tudná elérni a célját.