Mit csináljak 200 kilométerről a magatehetetlen apámmal?

A koronavírusra való felkészülésként zajló kórházkiürítések hajrájában egyik óráról a másikra bocsátják el a sokszor magatehetetlen betegeket a kórházak. Az ápolónők, nővérek vagy a szociális munkások – nem ritkán a sírás határán állva – telefonon közlik az érintett rokonokkal, hogy kezdjenek a hozzátartozóikkal, amit akarnak. Útmutatás és kérdésekre adott válaszok a legtöbb esetben nincsenek, csak a „legfelsőbb utasítás kíméletlen végrehajtása zajlik”, mondják a hozzátartozók, írja az Index.

A kórházak vezetői még múlt héten kapták meg az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) levelét, amely a kórházak kiürítéséről, ágykapacitások felszabadításáról szóló miniszteri utasítást tartalmazza. A levélben Kásler Miklós miniszter arra utasít minden vezetőt, hogy április 15-ig tegyék szabaddá az alájuk tartozó kórházak közfinanszírozott ágykapacitásának minimum 60 százalékát.

A levélben az is szerepel, hogy minden olyan beteg esetében gondoskodni kell más intézménybe történő áthelyezésről, ahol a beteg ellátási szükséglete szerint ez az intézkedés indokolt.

A lap olvasójának édesapját március 20-án, két és fél héttel lábszárközép-amputációja után kellett hazavinnie a családnak az intézet amputációs sebészeti osztályáról. „Alig-alig gyógyuló, váladékozó sebbel, varratokkal hazaadták. Annyit mondtak, hogy a koronavírus miatt, azt már mi következtettük ki, hogy kell a hely” – mondta az Indexnek a férfi lánya. 

Az érszűkületben szenvedő beteg az operáció után többhetes rehabilitáción esett volna át, és a tervek szerint ideiglenes műlábbal ment volna haza. Most kerekesszékben ül, rehabilitációra esélye sincs, azokat a gyógytornagyakorlatokat végzi, amiket még a szakemberrel végeztek a műtét után, felesége kötözi a sebeit, és a család azt próbálja megszervezni, hogy valaki kivegye a lábából a varratokat.

A kiürítési hajrában a legtöbb hozzátartozót váratlanul érte, hogy az intézmények gyakorlatilag kirakják a betegeket az intézményekből. Sokakat főként azért, mert fizettek is az ellátásért. 

Kidobják, szó szerint. A Szent Margit Kórház ápolási osztályáról a hölgy délután telefonált hogy másnap 11-ig vigyük el édesapámat, mert kirakják. Mondtam neki, hogy ezt egy picit nehézkes megoldani ilyen rövid idő alatt, de nem érdekelte. A válasz az volt, hogy ez felsőbb utasítás, és mindenképpen elküldik, ha megyünk érte, ha nem – írta egy másik olvasónk.

Valamivel több időt kapott az a budapesti nő, akinek 79 éves édesapját egy éve kezelik a Nyírő Gyula Kórház pszichiátriáján, mert a férfi súlyos bipoláris betegségben szenved. 

Vagy egész nap fekszik, vagy mániákusan jön-megy. Tud agresszív lenni, zaklatni és pénzt költeni, de ha éppen olyan állapotban van, egész nap nem kel ki az ágyból, és ott végzi el a dolgát. Kiszámíthatatlan a betegsége – mondta az Indexnek a nő. Ő is sokáig azért hitte azt, hogy a kiürítés nem érinti majd őket, mert édesapja a kórház fizetős, átmeneti otthonában volt elhelyezve. Havonta 80 ezer forintot fizetett az ellátásért. 

Múlt csütörtökön a kórház szociális munkásával hívatták fel a hozzátartozókat, hogy a nyílt osztályról is menni kell a betegeknek. „A sírás határán állva hívott végig mindenkit, mert nyilván nem az operatív törzs munkatársaival végeztetik el a piszkos munkát. Vigye el a balhét, hallgassa az anyázást a szociális munkás, aki egyébként a legtöbbet teszi ezekért a betegekért” – mondta a hozzátartozó.

Édesapját szerda ebéd után küldik haza, egy hónapnyi gyógyszeradaggal. Koronavírustesztet viszont rajta sem végeznek, mivel az intézményben három hete karanténban vannak a betegek, így a kórház feltételezi, hogy nem fertőződtek meg. A férfi lánya az Indexnek azt mondta, hogy testvérével felváltva ellenőrzik majd, hogy édesapjuk rendesen beveszi-e a gyógyszereket, és megpróbálnak ápolót is szerezni mellé. Persze nem pszichiátriai szakápolót, mert még ha találnának is olyat, a minimum 8000 forintos órabért nem engedhetnék meg maguknak.

Márton István 65 éves nagybátyját már kedden hazaküldték a pécsi kórház ápolási osztályáról. A férfinél végső stádiumú hasnyálmirigyrákot és áttétes májdaganatot diagnosztizáltak, folyamatos ellátásra szorulna.

„Az idősotthon nem opció, mert rendeletben tiltották meg, hogy bárkit felvegyenek. Mi pedig hárman lakunk egy háromszobás lakásban” – mondta a férfi az Indexnek. Néhány napig ugyan meg tudnák oldani a beteg rokon elhelyezését maguknál, de a férfinak „fogalma sincs, mi lesz, ha nem találnak albérletet”. 

El sem tudom képzeni, hogy most mit csináljak, mi történik – mondta egy másik férfi, akit kedden délben hívtak az egyik észak-magyarországi kórházból, hogy szerda estig ki kell üríteniük az ágyakat, ezért elengedik 85 éves édesapját.

Az idős férfi nemrég stroke-ot kapott, és fél oldalára lebénult, jelenleg is magatehetetlenül, infúzióra kötve fekszik. Egyetlen fia 200 kilométerre tőle, Budapesten él, és az Indexnek azt mondta, úgy érzi magát, mint egy nagyon rossz amerikai filmben. „Az ápolónő felírta a kétségeimet, és abban maradtunk, hogy szerdán újra beszélünk. Addig várok, és próbálom kitalálni, milyen variációk jöhetnek szóba” – mondta.

Kétlem, hogy szükség lenne ennyi kórházi ágyra, az eddigi járványügyi adatok ezt nem indokolják – mondta az Indexnek Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász. Szerinte az elmúlt hetekben annyi járványkórházat jelöltek ki, hogy azok egy időre garantáltan elegendő férőhelyet biztosítanak a koronavírussal fertőzöttek számára. 

Ráadásul hiába szabadítanak fel 36 ezer ágyat a kórházakban, nagyjából 1000-1500 ágyon tudnak csak speciális, lélegeztetőgépes ellátást biztosítani, állítja Rékassy Balázs egészségügyi közgazdász. A szakember szerint nem minden kórház áll készen a koronavírussal fertőzöttek fogadására, és járványügyi szempontból is jobb lenne elkülöníteni a kórházakat. 

Bár azt elismerte, hogy fontos előre tervezni, de szerinte a kórházkiürítések olyan mértékű ellátási problémát fognak okozni a krónikus betegségek terén, amelynek sokkal súlyosabb következményei lehetnek. „Minél tovább halasztják a krónikus beteg megfelelő ellátását, annál nagyobb eséllyel lesz sürgős, akut eset belőle” – mondja Dózsa. Összességében nagyobb kockázatot okozhat az elhanyagolt krónikus betegek ellátása, mint a koronavírus.