A cukorbetegeken spórol az állam

Egy miniszteri rendelet szerint ellenőrzik majd a szénhidrátfogyasztást, aki elbukik a teszten, arra nem költ annyit az állam Bűnhődik a jövőben az a cukorbeteg, aki nem tartja be az előírt diétát. A Magyar Közlönyben a hétvégén megjelent miniszteri rendelet szerint júliustól ellenőrzik majd, hogy a diabétesszel küzdők mennyi szénhidrátot fogyasztottak – írja a Délmagyarország Nailap.

A vérteszt hét-tíz hét átlagában képes kimutatni, hogy az illető mennyi, számára káros élelmiszert fogyasztott. Aki egy éven belül két rossz eredményt produkál ezen az ellenőrzésen, elveszíti hozzáférését a legkorszerűbb, analóg inzulinhoz a közgyógyellátás keretében, és visszaállítják a több mellékhatással járó humán inzulinos kezelésre. A tablettát szedőknek pedig a pirulákhoz járó támogatást csökkentik 50, illetve 70 %-ra. A támogatást egy év elteltével lehetne visszaszerezni.

A szigorítás nem vonatkozik a 18 év alattiakra, illetve azokra, akik életveszélyes állapotban vannak, a félmillió diabéteszes közül azonban vélhetően így is sokan kerülnek majd át az olcsóbb kúrára – ami megtakarítást jelent majd az államnak.

A rendeletalkotónak azt a szándékát kell tekinteni, hogy ha valaki nem tud élni a korszerűbb terápia előnyeivel, annak felesleges a kezelésére nagyjából tízszer annyit költeni – nyilatkozta Földesi Irén, a szentesi Dr. Bugyi István Kórház diabetológus-belgyógyász főorvosa. Mint elmondta, sokszor tapasztalják, hogy az analóg inzulinnal – amely lehetőséget ad arra, hogy a beteg az életmódjához jobban igazítható kezelésben részesüljön – sem sikerül elérni a megfelelő vércukorszintet. Ebből nem az következik, hogy a kezelés hatástalan, hanem az, hogy a beteg nem tartja be az előírásokat. Ha viszont ennyire nem törődik az egészségével, felesleges a biztosítónak havonta akár 80 ezer forintot költeni a kezelésére, hiszen ugyanez az eredmény azzal a módszerrel is elérhető, amelyet már 30 éve használunk a cukorbetegeknél fűzte hozzá a diabetológus-belgyógyász főorvos.

Mindkét kezelés ugyanolyan jó, és a betegek szempontjából semmi különbség nincs közöttük – mindkettővel ugyanannyiszor kell például megszúrniuk magukat. Az analóg inzulinos kezelés viszont intenzívebb rendszer, a vércukoresésnek pedig kisebb az esélye – hangsúlyozta Földesi Irén.

Az érintettek legnagyobb felháborodását az vívta ki, hogy szerintük a cukorbetegek többsége nem a nemtörődömség, hanem a pénztelenség miatt nem engedheti meg magának az előírt életmódot – étrendet és rendszeres mozgást. Földesi Irén azonban úgy véli, nekik sem kell többet költeniük. Nem diabetikus élelmiszereket kell vásárolni, hanem kalóriaszegény étrendet kell összeállítani. A fehér pékáruk mellőzése és a sok zöldség- és gyümölcsfogyasztás a legegészségesebb életmódot garantálja, és mivel mindebből kis mennyiségeket kell egyszerre bevinni, az sem állítható, hogy sokkal többe kerül, mint ha napjában kétszer valaki jól belakmározik – fűzte hozzá a szakember.

Hazánkban 2,5-3 millió embert fenyeget a diabétesz. Az egészségügyi világszervezet számításai szerint a betegséggel összefüggő halálozások száma 2030-ra várhatóan megduplázódik. A diabéteszes esetek számának emelkedését egyrészt a népesség öregedése, másrészt az egyre nagyobb mértékű elhízás okozza.