• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

A fehérvári kórházügy hátteréről

Lapszemle 2019.01.24 Forrás: valasz.hu
A fehérvári kórházügy hátteréről

Miért éppen most lett érzékeny a kabinet a túlárazott projektekre, s mondott nemet a kórházi beruházásra?

Miközben a székesfehérvári hírek kizárólag Mészáros Lőrinc gyerekeinek 18 milliárd forintra túlárazott és emiatt leállított kórházfejlesztéséről szólnak, ennél sokkal nagyobb szégyen, milyen állapotok között tartja a politika „fogolyként” a helyi betegeket. A Válasz bemutatja, hogyan esett áldozatul a régóta szükséges kórházberuházás más városok erős embereinek.

A politika nem a gyógyítás szempontjából néz a kórházügyre, hanem a választási küzdelem eszközeként. A szocialisták azért nem osztottak lapot Székesfehérvárnak, mert úgy hitték, póluskórház nélkül is meg tudják tartani. A Fidesz pedig az azóta szokásos hatalomtechnikai megoldáshoz folyamodott: egyszerűbbnek vélte megkínálni az akkori szocialista polgármestert az Állami Számvevőszék alelnöki címével. A város így szocialista arc nélkül maradt, a Fidesz jelöltje pedig azóta nyer.

Amíg tehát Győr, Kecskemét, Miskolc és a három vidéki orvosegyetemi város, Pécs, Szeged és Debrecen, plusz a legnagyobbat nyerő Kaposvár és Nyíregyháza uniós pénzekből lényegében új kórházat építhetett, addig Székesfehérváron maradtak a régi, lepattant pavilonok.

Minél többet lehetett hallani, hogy a vidéki kórházakkal már minden rendben, annál nagyobb feszültséget okozott Fehérváron a nagyon is fontos tüdő- és onkológiai rész állapota. Erre találta ki a kormány a Modern Városok Programot, hogy a fejlesztések lyukait betömjék, például új belgyógyászati tömböt építsenek Székesfehérváron. A tervek évek óta készen álltak, Székesfehérvár pedig eladósodottság nélkül várta a döntést. 

A kórház főigazgatója, 2015-ben sajtótájékoztatón még azt mondta: hat-hétmilliárd forintos építési költségre számít. Azóta 270-ről 300 ágyasra, vagyis tíz százalékkal növelték az új épületet. Az építő pedig az árat közel háromszorosára, 18 milliárd forintra. 

Az ágyanként 60 milliós összeg elképesztően magas lenne akkor is, ha valami kivételes építészeti értéket teremtenének, de a látványterv ugyanolyan ötlettelen, mint a diagnosztikai tömbé.  

A kormány pedig ismét nemet mondott Székesfehérvárnak. 

Miért éppen most lett érzékeny a kabinet a túlárazott projektekre? Mert a Modern Városok Program jó részét immár nem „olcsó” uniós pénzből állják, hanem hazai forrásból kell előteremteni? Vagy választási év van, és Székesfehérvár ideális alany megmutatni, hogy a kormányközeli vállalkozók se tehetnek meg mindent?