• nátha
    • Vazomotoros nátha – lehet, hogy ettől szenved hetek óta?

      Vazomotoros nátha – lehet, hogy ettől szenved hetek óta?

    • Ha a koronavírus nem lenne elég: épp mindenki náthás

      Ha a koronavírus nem lenne elég: épp mindenki náthás

    • Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

      Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

  • melanóma
    • Egyszerű módszer a melanoma korai felismerésére

      Egyszerű módszer a melanoma korai felismerésére

    • Bőrrák megelőzés – praktikus tanácsok

      Bőrrák megelőzés – praktikus tanácsok

    • Melanoma: kevés ismeret, késői diagnózis

      Melanoma: kevés ismeret, késői diagnózis

  • egynapos sebészet
    • Megduplázódott az egynapos sebészeti ellátások aránya

      Megduplázódott az egynapos sebészeti ellátások aránya

    • Egynapos sebészetet adtak át Karácsony Gergelyék

      Egynapos sebészetet adtak át Karácsony Gergelyék

    • Új fejezet a műtétben, diagnosztikában Szabolcsban

      Új fejezet a műtétben, diagnosztikában Szabolcsban

A genetikától függhet a betegség súlyossága

Lapszemle 2022.04.30 Forrás: delmagyar.hu
A genetikától függhet a betegség súlyossága

A mintákat mindeddig 600 koronavírusos, vagy már azon átesett betegtől gyűjtöttük be vérvétellel.

Vérminták segítségével keresi két szegedi kutató a választ arra, hogy a genetika hogyan befolyásolja azt, hogy a koronavírus súlyos vagy kevésbé súlyos betegséget okoz-e nálunk. Jelentkezőket várnak a vérvételhez, írja a delmagyar.hu

Két éve dolgozik azon Széll Márta molekuláris biológus, az SZTE SZAOK Orvosi Genetikai Intézetének vezetője és Buzás Krisztina, az SZTE SZAOK és TTIK közös Immunológiai Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense hogy a koronavírus-betegség súlyos és kevésbé súlyos lefolyására választ adjanak. Az SZTE kutatónői szerint a titok többek között a gének variánsaiban rejlik, eddig elvégzett munkájukról a Szabadegyetemen adtak számot. 

Genetikai állományunk mindössze 1 százalékában kü­lönbözik embertársainkétól, és ez a különbség határozza meg a fiziológiai különbségeinket, valamint a különböző betegségekre való hajlamunkat is. Ezért indítottuk el két évvel ezelőtt az Innovációs és Technológiai Minisztérium segítségével és Pécsi Tudományegyetemmel együttműködve azt a kutatást, amely egy biológiai mintagyűj­teményre alapszik, és több szem­­pontból is óriási szereppel bír. A mintákat mindeddig 600 koronavírusos, vagy már azon átesett betegtől gyűjtöttük be vérvétellel. A vérminták segítségével azt próbáljuk meg kideríteni, hogy melyek azok a gének, amelyek variánsai hajlamosítják az adott személyt a súlyos betegségek kialakulására, illetve hogy melyek azok a gének, amelyek variánsai megvédik az adott személyt mindettől– számolt be Széll Márta. 

Az SZTE rektorhelyettese el­mondta, eddig több mint 100 mintát sikerült teljesen feldolgozniuk, így már meg is tud­tak nevezni olyan géneket, amelyek variánsai hozzájárulhatnak vagy épp megvédhetik az adott személyt a megbetegedések súlyosságától. Ahhoz azonban, hogy validnak tekintsék, ugyanezt a vizsgálatot egy kibővített betegcsoporton is el kell végezniük, ezért további 400 személyre van szükségük, az egyetemek várják a jelentkezőket. A cél egy olyan génpanel felállítása, amely megmutatja az embereknek, hogy milyen mértékű a hajlamuk a korona­vírus-fertőzésre és az általa okozott betegség súlyos lefolyására. 

Legolvasottabb cikkeink