• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

A genetikától függhet a betegség súlyossága

Lapszemle 2022.04.30 Forrás: delmagyar.hu
A genetikától függhet a betegség súlyossága

A mintákat mindeddig 600 koronavírusos, vagy már azon átesett betegtől gyűjtöttük be vérvétellel.

Vérminták segítségével keresi két szegedi kutató a választ arra, hogy a genetika hogyan befolyásolja azt, hogy a koronavírus súlyos vagy kevésbé súlyos betegséget okoz-e nálunk. Jelentkezőket várnak a vérvételhez, írja a delmagyar.hu

Két éve dolgozik azon Széll Márta molekuláris biológus, az SZTE SZAOK Orvosi Genetikai Intézetének vezetője és Buzás Krisztina, az SZTE SZAOK és TTIK közös Immunológiai Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense hogy a koronavírus-betegség súlyos és kevésbé súlyos lefolyására választ adjanak. Az SZTE kutatónői szerint a titok többek között a gének variánsaiban rejlik, eddig elvégzett munkájukról a Szabadegyetemen adtak számot. 

Genetikai állományunk mindössze 1 százalékában kü­lönbözik embertársainkétól, és ez a különbség határozza meg a fiziológiai különbségeinket, valamint a különböző betegségekre való hajlamunkat is. Ezért indítottuk el két évvel ezelőtt az Innovációs és Technológiai Minisztérium segítségével és Pécsi Tudományegyetemmel együttműködve azt a kutatást, amely egy biológiai mintagyűj­teményre alapszik, és több szem­­pontból is óriási szereppel bír. A mintákat mindeddig 600 koronavírusos, vagy már azon átesett betegtől gyűjtöttük be vérvétellel. A vérminták segítségével azt próbáljuk meg kideríteni, hogy melyek azok a gének, amelyek variánsai hajlamosítják az adott személyt a súlyos betegségek kialakulására, illetve hogy melyek azok a gének, amelyek variánsai megvédik az adott személyt mindettől– számolt be Széll Márta. 

Az SZTE rektorhelyettese el­mondta, eddig több mint 100 mintát sikerült teljesen feldolgozniuk, így már meg is tud­tak nevezni olyan géneket, amelyek variánsai hozzájárulhatnak vagy épp megvédhetik az adott személyt a megbetegedések súlyosságától. Ahhoz azonban, hogy validnak tekintsék, ugyanezt a vizsgálatot egy kibővített betegcsoporton is el kell végezniük, ezért további 400 személyre van szükségük, az egyetemek várják a jelentkezőket. A cél egy olyan génpanel felállítása, amely megmutatja az embereknek, hogy milyen mértékű a hajlamuk a korona­vírus-fertőzésre és az általa okozott betegség súlyos lefolyására.