• nátha
    • A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

      A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

    • Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

      Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

    • Itt az ősz, már támadnak a vírusok

      Itt az ősz, már támadnak a vírusok

  • melanóma
    • Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

      Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

    • A betegségről a melanoma világnapján

      A betegségről a melanoma világnapján

    • Melanoma: Fedezze fel időben az árulkodó jeleket!

      Melanoma: Fedezze fel időben az árulkodó jeleket!

  • egynapos sebészet
    • Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

      Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

    • Profilbővítést tervez a sikeres egynapos sebészet

      Profilbővítést tervez a sikeres egynapos sebészet

    • Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

      Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

A klímaváltozás már most emberéleteket követel

Lapszemle 2019.07.17 Forrás: hvg.hu
A klímaváltozás már most emberéleteket követel

A klímaváltozás érinti lakókörnyezetünket, befolyásolja, mennyit fizetünk az élelmiszerért, és az egészségünkre is hatással van.

Még van remény, de ahhoz végre cselekedni kell - mondta a HVG-nek a Greenpeace nemzetközi ügyvezető igazgatója. A Jennifer Morgannal készült interjúban szó esik arról, hogy a szakember mit vár el a kormányoktól és cégektől, és mit tesz ő azért, hogy csökkentse karbonlábnyomát. Interjú.

HVG: A Greenpeace évtizedek óta mondja a magáét, ám csak most vált központi témává a klímavédelem. Az öröm dominál vagy az elvesztegetett évek miatti elkeseredés?

Jennifer Morgan: A helyzet nem pusztán frusztráló, hanem egyenesen tragikus. Mellbe vágott, amikor megtudtam, hogy már 1965-ben Lyndon B. Johnson amerikai elnök asztalára rakták az első kutatást a klímaváltozás veszélyeiről. És mi még mindig azért harcolunk, hogy a kormányok tegyenek végre valamit. De legalább a fiatalok megmozdulnak, és hangosan követelik az azonnali és radikális változás.

HVG: A szemléletváltozás a civileknek köszönhető, a tudósoknak, vagy simán az időjárásnak?

J. M.: Az biztos, hogy a rendkívüli időjárásra szükség volt. Az emberek ugyanis látják a drámai átalakulást. A klímaváltozás érinti lakókörnyezetünket, befolyásolja, mennyit fizetünk az élelmiszerért, és az egészségünkre is hatással van. De ez az ébredés késő lenne, ha a civilek és tudósok nem foglalkoznának évtizedek óta a jelenséggel. Az ENSZ égisze alatt futó Éghajlat-változási Kormányközi Testület pontosan kijelölte az irányt. A fosszilis energiahordozóktól búcsút kell venni, sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni az energiahatékonyságra, ezen a területen rengeteget lehetne spórolni. Le kell állítani az erdőirtást, és támogatni kell az ökológiai, azaz káros vegyszerektől mentes, természetközeli mezőgazdaságot.

HVG: Az EU legtöbb tagországa vállalná, hogy 2050-re karbonsemlegessé váljon a kontinens. Ez elegendő?

J. M.: Kezdetnek nem rossz, bár szerintünk optimális esetben az uniónak 2040-re el kéne érnie ezt a szintet. A tudósok azt mondják, 2050-re globálisan kell teljesíteni a szén-dioxid-semlegességet. Ez csak akkor lehet igazságos, ha a kiszolgáltatottabb helyzetben lévő országok több időt kapnak, a kiváltságosok pedig kevesebbet.

HVG: Magyarország azonban néhány keleti tagállammal együtt megvétózta még a 2050-es céldátumot is.

J. M.: Tudom, és képtelen vagyok megérteni. A magyar kormány nem szolgálja polgárai érdekeit. Aki az EU klímavédelmi politikáját blokkolja, az a globális erőfeszítéseket is szabotálja. Az unió ugyanis példakép ebben a harcban, ha nem mozog, lehetetlen lesz bármilyen erőfeszítésre rávenni a hátrányosabb helyzetben lévő, fejlődőnek nevezett országokat. Így aztán nőni fog a forró napok száma Magyarországon, a légszennyezettség a mostaninál is rosszabb lesz, az aszályos időszakok pedig hosszabbra nyúlnak.

További részletek a cikkben.

Legolvasottabb cikkeink