A köztársasági elnök alkotmányos lehetőségei

Sokan Sólyom László köztársasági elnöktől várnak egyfajta csodát. Jogilag van-e még erre lehetőség? A válasz nem könnyű. A lett és lengyel alkotmánnyal ellentétben ugyanis a magyar alaptörvény nem teszi lehetővé, hogy az államfő a megfontolásra történt visszaküldést (felfüggesztő vétó) követően még előzetes normakontrollt is kérjen az Alkotmánybíróságtól.

A több-biztosítós rendszerrel szemben egy házaspár még a nyár folyamán népszavazást kezdeményezett. A cikk szerzője szerint az alaptörvény szelleme szerint nem helytálló, ha egy folyamatban lévő népszavazási kezdeményezés célját valamilyen intézkedésével/határozatával az aktuális parlament vagy a kormányzat meghiúsítja, kiüresíti.

Csak az a kérdés merül fel, mit tekintünk folyamatban lévőnek. A benyújtott, az OVB által átengedett vagy az AB által elfogadott indítványt? A polémia azonban ehelyütt lezárul: a házaspár esetében az AB is zöld utat adott a kezdeményezésnek.

Álláspontja szerint beáll a felfüggesztő hatály: aggályos lenne a népszavazás eredményének kiderülte előtt hatályba léptetni a törvényt. Az elméleti síkon a jogállamiság sérelmét jelentené, ha már egy hatályba lépett jogszabály nyomán keletkezett jogviszonyokat kellene megszüntetni pár hónap után, szerződéseket felmondva, bizonytalanságot keltve stb.

Léteznek közjogilag kötött döntések, amikor valamely alkotmányos szervnek kötelességszerűen kell így vagy úgy döntenie. A vétójog és az előzetes normakontroll az államfő teljességgel önálló jogosítványai. Azonban ha a népszavazás miatt egy új jogi helyzet áll elő, akkor erre nem vonatkozik a köztársasági elnök cselekvési lehetőségeinek kimerülte. Mondjuk az államfő, azért legalábbis, hogy az AB kimondhassa, a már átengedett népszavazás tárgyköreiben nem léphet hatályba a törvény a referendum jogerős lezártáig, előzetes normakontrollt kér.