A többlethalálozás szintje összességében nálunk volt a legalacsonyabb Közép-Európában, és inkább a nyugat- és dél-európai mintára hajaz.
A világjárvány közepette állandó heves vitákat okoztak az országonként jelentett Covid-halálozási adatok ingadozásai és összemérései, holott ezek az adatok nem is voltak összehasonlíthatók. Az Egészségügyi Világszervezet munkatársai komoly elemzőmunkával most lehetővé tették az összemérést, írja a Világgazdaság.
A pandémia hullámai közepette visszatérő óriási vitákat okozott, miért magasabb egyes országokban, és miért alacsonyabb másutt a koronavírus-halálozás, és mindebből mi következik a járványkezelés nézve, illetve hosszú távra. Menet közben is világos volt azonban, hogy a naponta közölt adatokból csak korlátozott következtetéseket lehet levonni. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértői a komoly statisztikai elemzés jelentős részét mára elvégezték – derül ki a szervezet honlapján közzétett összesítő tanulmányból.
A tanulmány talán legmegdöbbentőbb megállapítása, hogy a koronavírus közvetlen és közvetett károkozása csaknem háromszor annyi halálesetet okozott a világban 2020–21-ben, mint a kimutatott: 14,9 millió emberét. Az indiai becslés megdöbbentő: 4,7 millió áldozat, holott a hivatalos számokban mindmáig 525 ezret jelentettek.
Egyértelmű, hogy a többlethalálozás mértéke regionális különbségeket mutat. Ha csak Európát tekintjük, látható, hogy északon kevésbé fogott a Covid, nyugaton és délen sokkal jobban, még ennél is nagyobb volt a baj Közép-Európában, és óriási a Balkánon.
Az a vitákban időnként sokat hangoztatott tétel, hogy Magyarországon szedte volna az egyik legtöbb áldozatot a járvány, a WHO adatai alapján egyértelműen megdőlt: látható, hogy a többlethalálozás szintje összességében nálunk volt a legalacsonyabb Közép-Európában, és inkább a nyugat- és dél-európai mintára hajaz.
A teljes cikk a Világgazdaság portálján olvasható.