Mit kezdett az egészségüggyel az állam, amely az elmúlt hat évben ötezermilliárd forint értékű vagyonra tette rá a kezét?
Megérte? Mit kezdett az egészségüggyel az állam, amely az elmúlt hat évben ötezermilliárd forint értékű vagyonra tette rá a kezét? Ezt mutatja be a HVG Dosszié sorozatának ötödik részében.
Nem volt választási program, sem az egészségügymentő Semmelweis-terv tétele, hogy az önkormányzatoktól állami tulajdonba és -fenntartásba kell venni a kórházakat. Mondhatni hirtelen jött kormányzati gondolat volt, amely egy 2011. novemberi kormányhatározatban öltött formát. E szerint az eladósodott önkormányzatoktól át kell venni az egészségügyi intézményeket „az ellátási színvonal emelése, egységessége és a hatékonyabb, költségtakarékosabb fenntartás érdekében". Az államosítás egyik indoka a legatyásodott önkormányzatok tehermentesítése, ezzel párhuzamosan az egészségügyi intézmények konszolidációja volt.
A puha költségvetési korlát semmivel sem lett keményebb az államosítást követően, még mindig nagy az egészségügyi intézmények „zsaroló" potenciálja. A 2015-ös 60 milliárd forintos kórház állami konszolidálást az idén újabbnak kell követnie, hiszen már az év közepén 54 milliárdra rúgott a kórházak lejárt tartozásállománya.
Semmi jel nem mutat arra, hogy az elmúlt években jottányi elmozdulás történt volna az esélyegyenlőség irányába. Ugyanakkor folytatódott a kórházi ágyszámcsökkentés, intézménybezárás helyett az elsorvasztás.
Az állami beavatkozásoknak köszönhetően, amelyek persze nem a tulajdonlás, hanem az ágazatirányítás és -finanszírozás oldaláról jöttek, számos műtét esetében és a daganatgyanú tisztázására szolgáló képalkotó diagnosztikánál (CT, MRI) csökkent a várakozási idő. Ugyanakkor a járóbeteg-ellátásokban egyre aggasztóbb a sorállás. A szolgáltatások minőségéről ad némi közvetett információt, hogy 2015-ben kiugróan magas volt a halálozás és az eddig ismert 2016-os adatok bár jobbak, de még nem „javultak vissza" a 2014-es szintre.
A 2006-os „békeévhez" viszonyítva csaknem megduplázódott a fertőzés és élősdiek okozta halálozás, folyamatosan romlik az ezer lakosra számított daganatos halálozás. Tavaly megtört az évek óta tartó kedvező trend, nem folytatódott a keringési rendszer betegségei okozta halálozás csökkenése, a légzőszervi megbetegedések még a korábbinál is több embert tettek a sírba. És így tovább - a teljes cikkben