• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

A patikahitel nem segítette a fiatalok tulajdonhoz jutását

Lapszemle Forrás: Világgazdaság Online

Főleg lakosság gyógyszerkiadások növekedése miatt javult tavaly a patikák jövedelmezősége.

Mikola Bálint, a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége újjáválasztott elnöke szerint ezért öngyilkosság lenne a vény nélküli orvosságoknál a rögzített ár bevezetése. Míg a gyógyszertárak 2012-ben 10-12 százalékos forgalomvesztést voltak kénytelenek elkönyvelni, 2013-ban ezt már fél-egy százalékos forgalomnövekedés követte. A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége (MOSZ) napokban újraválasztott elnöke szerint ez döntően a tb-támogatásból kikerülő, vény nélkül kapható orvosságok, az étrend-kiegészítők, valamint a kozmetikumok iránti kereslet jelentős növekedésének köszönhető – írja a vg.hu portálja.

Mikola Bálint úgy fogalmazott: az ilyen készítményekből származó patikai árbevétel azért is nőtt meg jelentős mértékben, mert áruk szinte hétről-hétre emelkedik.

Ezekben a termékkörökben tavaly 22 milliárd forintot tett ki a lakossági kiadások növekedése, miközben az állam mindösszesen 8,5 milliárd forinttal kompenzálta a gyógyszertáraknak a Széll Kálmán-terv okozta bevételkiesését. Ez utóbbi tétel messze nem ellensúlyozza azt a mintegy 30 milliárd forintos árréstömeget, amely patikaliberalizációs időszak hagyatékaként és a kormányzati megszorító intézkedések hatására kiesett a gyógyszer-kiskereskedelemből. Csak a tavalyi utolsó árcsökkentő vaklicit patikánként átlagosan 100-120 ezer forintos készlet-értékvesztést eredményezett – sorolta Mikola Bálint, aki szerint ezt a kiesést nem lehet oly módon kompenzálni, hogy éppen a vaklicit által érintett, kurrens orvosságokat nem tartanak nagyobb mennyiséget készleten.

Felmérések szerint a betegek 30%-a már most sem kapja meg aznap a gyógyszerét, amikor ki szeretné váltani, mert a patikák nem képesek mindenből készleten tartani. Ez az arány három éve még csak 10% volt.

A MOSZ elnöke úgy látja: ebben a helyzetben a gyógyszertárak jövedelmezősége nagymértékben a tb látókörén kívül eső, főként recept nélküli orvosságok és egyéb készítmények forgalmától függ, az egyedül termékcsoportétól, amelynek árát ma még a piac szabályozza. Ezért öngyilkossággal ér fel, hogy a Magyar Gyógyszerészi Kamara ezen készítményeknek esetében rögzített árat szorgalmaz, mégpedig önként.

Mikola Bálint az idei nehézségek között említette az online pénztárgépek bevezetését, az ÁNTSZ által elvárt minimumfeltételek biztosítását, valamint az új létszámrendeletnek való megfelelést, amelyek több százezer forintos többletkiadással járnak patikánként.

A nagy port felvert tulajdonosváltást és az ahhoz kapcsolódó patikahitelt „nagy csalódásként" jellemezte a MOSZ elnöke, aki a konkrét hitelhez jutás adminisztratív nehézségei mellett különösen azt nehezményezte, hogy a tulajdonosi kör fiatalítását mindez jottányit sem segített előmozdítani. Ezért nem is csoda – fogalmazott Mikola –, hogy míg három évvel ezelőtt a végzős gyógyszerész-hallgatók több mint 80%-a képzelte el a jövőjét a tára mögött, mára ez az arány alig több mint 60%, és egyre több fiatal lát nagyobb lehetőséget a gyógyszer-, vagy az élelmiszeriparban, s mind több külföldön.