• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Egy lány a csend világából

Lapszemle Forrás: baon.hu

Nem vagyok ufó, sem beteg, csak más nyelven beszélek.

Így tolmácsolta édesanyja Weisz Fanni jelnyelven előadott gondolatait a majsai Dózsa-gimnáziumban, ahová az iskola diákönkormányzata hívta meg a pécsi lányt. Fanni születése óta hallássérült és mostanában esélyegyenlőségi aktivistaként küzd a sorstársaiért. Weisz Fanni egy 21 éves lány, aki a csend világából eljutott a csend hangjáig. A siket szépségkirálynő élete példa arra is, hogy soha nem szabad feladni – olvasható a baon.hu portálján.

Fanni őszintén beszámolt gyerekkoráról, amikor még sokan csúfolták, akárcsak a szintén siketen született bátyját. Tíz éves koráig tanult a siketek speciális iskolájában, de a jelnyelvvel csak később ismerkedett, mert ott csak a szájról olvasást oktatták. A jelelés tilos volt. Kislány korában odahaza édesanyjával kialakítottak egy „családi jelnyelvet" és úgy kommunikálták. Mint mesélte; néha előnyét is élvezték a fogyatékosságuknak, mert ha nem volt kedvük vitatkozni, egyszerűen lekapcsolták a villanyt.

A jelnyelv megtanulása óta Fanni – aki egy gyerekkori műtét segítségével közelebb került a hallók világához – élete is teljesebb lett, így örömmel vállalta fel a siketek és a jelnyelv oktatásának képviseletét. Magyarországon ugyanis 300 ezer körüli a hallássérültek száma, akikből 60 ezren siketek. Most azért is küzdenek, hogy a jelnyelv – amit 2009 óta önálló nyelvként ismernek el hazánkban – tanításának lehetőségét biztosítsák a közoktatásban.

A jelnyelvben térben ragozunk. Hangzó nyelven teljesen más a szókép, a ragozott szavak a siketek számára nehezen értelmezhetők. Magyar nyelven például úgy mondják: ettem, ugyanez jelnyelven: én eszik volt – magyarázta Fanni, aki rokonszenves szerénységgel mesélt arról, miként vált hirtelen országosan ismertté. Mint mondta: kislány kora óta dicsérték a szépségét, s a modellkedés már akkor tetszett neki. Családi biztatásra hét éve elindult egy szépségversenyen, amit megnyert. A fogyatékossága csak a verseny végén derült ki, amikor interjút akartak vele készíteni. Fanni egy csapásra országos hírnévre tett szert, fotómodellkedett, miközben a gátlásai is oldódtak.

Jelnyelven kísérhette a színpadon Rúzsa Magdi Gábriel című slágerét, de jóléti szolgálati nagykövetként járt már Haitin is, ahol szintén fogyatékkal élőkkel találkozott, s jelképesen örökbefogadott egy három éves kislányt, Miriamot. Élete egyik legnagyobb élménye volt, amikor Áder János mellett, ő tolmácsolhatta jelnyelven a köztársasági elnök újévi köszöntőjét.

Az oldott hangulatú előadáson Fanni helyzetgyakorlatokkal is segítette a hallók és a siketek közötti kommunikáció megértését, miközben a résztvevők is megtanulhattak néhány dolgot jelelni.

– Siket vagyok, nekem a jelnyelv az anyanyelvem. Az implantációs műtét óta ugyan tudok beszélni is, de nem tudom milyen a hangom, s nem akarom használni. Szeretnék azonban önbizalmat adni sorstársaimnak, hogy soha ne adják fel, mert a fogyatékkal élők is hasznos tagjai a társadalomnak, amihez kell a jelnyelv – fogalmazott Weisz Fanni, aki egy alapítvány „főállású angyalaként" járja az országot, hogy közelebb hozza az emberekhez a jelnyelvet.