A svéd modellt követjük

Némi csodálkozással olvastam a Horváth Csaba fővárosi szocialista frakcióvezető neve alatt a minap „Hajléktalanságról – másképpen" címmel a lapban közzétett írást. A szocialista politikus most a "Hajlék Nélküliek jövőjéért Alapítvány" kuratóriumának elnökeként jegyzi a gondolatokat. Ennek – figyelembe véve az írás tartalmát – az a pikantériája, hogy ő maga nemrég még Demszky Gábor szociális- és egészségügyi kérdésekért is felelős helyettese volt. Vagyis éveken keresztül lehetősége lett volna az általa most oly nagy empátiával kezelt probléma jó néhány elemének megoldására – írja Tarlós István főpolgármester a nepszava.hu portáljának Vélemény rovatában.

Azt is írja, hogy nem érdemes olyanok felelősségét emlegetni, akiknek nem tartozott felelősségi körükbe ez a kérdés. Ez igaz, sok ilyen ember van, de az idézett főpolgármester-helyettes aligha tartozik közéjük. A hajléktalankérdés súlyos krízise több évtizedes probléma – szögezi le Tarlós. Fentieknél lényegesebb, hogy kevéssé érthető kritikai megjegyzésekkel indít. Tudniillik senki nem vitatja a hajléktalanság eredőit, senki nem tekinti ellenségnek a hajléktalanokat.

Az „OPNI mint hajléktalanellátó?" című álkérdés súlyos csúsztatás. Nyilván Horváth Csaba menekülne az OPNI bezárásának következményeitől, hiszen az ő asszisztálása mellett következett be, hogy az európai fővárosok közül egyedüliként Budapesten maradtak központi ellátás nélkül a pszichiátriai betegek. A hajléktalanokkal annyi a történet összefüggése, amennyit írásában maga a szerző ismer el: az OPNI-ból szélnek eresztett betegek 30%-a hajléktalan. Ez pedig nem csak önmagában álló probléma, de a városlakókra még kétségbe vonhatatlan veszélyforrás is.

A 30 százaléknyi ember nem azért feküdt a pszichiátrián, mert nem volt lakása, hanem azért, mert beteg. Nem mellesleg a szakemberek egybehangzó véleménye szerint a hajléktalanok körében ma már 40% felett reprezentált a pszichiátriai kórképpel, illetve mentális megbetegedéssel diagnosztizáltak aránya – írja Tarlós István.

A férőhelyek számát tekintve az elmúlt két esztendőben nagyobb mértékű kapacitás bővítés és minőség fejlesztés történt az ellátásban, mint a megelőző nyolc évben. Jelenleg Budapesten több mint ötezer férőhelyen biztosított az ellátás. A "Fűtött utca program" keretében 2011-2012-ben a Főváros 354 millió forintos ráfordítása és a Belügyminisztérium 500 milliós támogatása mellett négy új telephelyen kezdte meg működését (XI. Aszódi út, IV. Váci Út, I. Feszty Árpád utca, XIII. Szabolcs utca), közte egy egészségügyi központ, kereken 700 férőhellyel bővítve a kapacitást. Az ellátó helyeken – a korábbiaktól eltérően – megteremtettük a hajléktalanok biztonságát is, az élelmezés és egészségügyi ellátás mellett.

Az érthetetlenül bírált közmunka program keretében több száz hajléktalant foglalkoztatnak a Főváros Közszolgáltató cégei. Nem csak keresethez jutnak ezek az emberek, hanem könnyebbé válik a társadalomba való visszatalálásuk is. Ezért várjuk el cserében – a „svéd modell"-hez hasonlóan –, hogy a város funkcionális pontjait ne életvitelszerű lakásként használják. Annak a milliós tömegnek is vannak ugyanis igényei és állampolgári alapjogai, akik nem bűzben, koszban, emberi ürülékben szeretnének eljutni például a metró megállókig – emeli ki Tarlós István polgármester.

A teljes cikk