A Tisza plusz 500 milliárdja sem váltaná meg a magyar egészségügyet

A Tisza Párt azt ígéri, hogy választási győzelme esetén nekiáll az egészségügy átalakításának, és évente minimum 500 milliárd forinttal többet fordít a szektorra. Bár ebből az egyetlen mondatból nem lehet semmilyen szakpolitikai következtetést levonni, az összeget mégis érdemes magyar és európai pénzügyi kontextusba helyezni, hogy látható legyen a probléma mértéke, illetve az, hogy évi 500 milliárd forint többlet pénzügyi értelemben mennyire támogathatja az ágazat európai felzárkózását - írta a G7.hu, mert megtette ezt.

Az esetleges kormányváltás (mire az új kabinet hivatalba lépne) nagyjából 2026 közepére esne, így inkább a jövő évi számokhoz érdemes viszonyítani. Persze a GDP megtippelése így még nehezebb, nem világos például, mennyire bizonyul újra kincstári optimizmusnak a kormány 4,1 százalékos (reál)növekedési prognózisa. Mivel azonban ezt ismét ellensúlyozhatja a gyorsabb termelői infláció, elfogadhatónak tűnik a 95 747 milliárdos kormányzati előrejelzés.

A költségvetés szerint jövőre az egészségügy 3919 milliárd forintra számíthat az államtól, ez alapján a fentiekhez hasonlóan 4,1 százalékos GDP-arányos ráfordítás adódik. Ha ezt egy Tisza-kormány már jövőre 500 milliárddal tolná meg, az 4,6 százalékra emelné ezt a mutatót. Természetesen nem tudjuk, hogy más európai országokban ez hogyan alakul jövőre, de ha feltételezzük, hogy maradnak a fenti grafikonon látható arányok, akkor hazánk a GDP-arányos állami egészségügyi kiadásokban így is az utolsó helyen maradna.

Igaz, a Tisza „legalább” 500 milliárdos pluszról beszél, amit kis jóindulattal lehet úgy értelmezni, hogy ha a gazdaság növekedése engedi, akkor az összeg (és így az arány is) lehet ennél nagyobb. Ha viszont „megúszósan”, az idei bázishoz viszonyítjuk a plusz 500 milliárdot, akkor az csak 4,4 százalékos GDP-arányos ráfordítást adna ki jövőre.

A fenti számokból mindenesetre látszik, hogy már a V4-es költési arányok megközelítéséhez is jóval több mint évi 500 milliárd forint pluszra lenne szükség (ismét hangsúlyozva, hogy szerkezeti átalakítással együtt), és az még mindig nem jelentene nyugati színvonalú ágazati viszonyokat.

A teljes kép a teljes cikkben