Abszurd helyzet állhat elő az egészségügyben

Nagy az izgalom a szakdolgozók körében. A kormány által nemrég kihirdetett béremelés viszonylag számottevő jövedelemkiegészítéssel kecsegteti az állami szférában dolgozó szakdolgozók legalacsonyabb fizetésű körét. Az ő alapilletményük nettó akár 12-15 ezer forinttal is emelkedhet júliustól. Azonban, ahogy az orvosok esetén a háziorvosok kimaradtak az emelésből, ugyanúgy a szakdolgozók közül a diplomás kört nem érinti az intézkedés. Ha ez így marad, az komoly bérfeszültséget fog okozni az egészségügyben – állítja Babonits Tamásné, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara alelnöke – olvasható a Magyar Nemzet – online oldalán.

Kérdés, hogy indolt-e kihagyni a szakdolgozók 20-30 százalékát kitevő diplomásokat a béremelésből? Egy 3 éves, érettségi utáni képzésben részesült nővér bértábla szerinti bruttó illetménye 108 ezer forint, ami pótlékokkal együtt sem több nettó 75-80 ezer forintnál. Egy diplomásé (4 éves, felsőfokú képzésben részt vett nővér, műtős, gyógytornász, dietetikus, védőnő, röntgenasszisztens, laboráns stb.) bruttó alapilletménye 122 ezer forint, ami nettó 90 ezer körül alakul. Belátható tehát, hogy ez utóbbi kereset alig jobb, mint a bérkiegészítésben részesülőké.
Ad abszurdum előállhat az a helyzet, hogy a diplomával nem rendelkezők többet fognak keresni, mint a mellettük, hasonló munkakörben dolgozó diplomás kollégájuk, tette hozzá az alelnök asszony, aki abban bízik, hogy a szaktárca a végrehajtási rendelet kidolgozása során helyrehozza az igazságtalan torzulást eredményező megkülönböztetést.

Abban is reménykedik, hogy ez csak egy első lépés az egészségügyben dolgozók béremelését illetően. Ha a második és harmadik lépés elmarad, vagy csak jelképes lesz a béremelés, könnyen megeshet, hogy a tömeges pályaelhagyás és kivándorlás következtében nem lesz kinek bért emelni.

Már ma is 3–4000 ápoló hiányzik a fekvőbeteg-ellátó rendszerből és a műtősnők száma is 20-30 százalékkal kisebb a szükségesnél. Ennek oka, hogy az egészségügyi szakdolgozói pálya egyáltalán nem vonzó a fiatalok számára. De ha elhivatottságból mégis jelentkeznek néhányan 3, vagy 4 éves képzésekre, a külföldi munkaközvetítők már az iskolában megkeresik a végzősöket, hogy tízszeres jövedelem ígéretével Nyugatra csábítsák őket. A magyar egészségügy ajánlata gyakorlatilag nem versenyképes.

Az anyagi megbecsülés teljes hiánya mellett kevés szó esik a szakdolgozók túlterheltségéről, a magánéletüket megrontó helyzetükről. Arról, hogy munkabeosztásuk ellehetetleníti a nők családi életét, hiszen a kórházi beosztások egyáltalán nincsenek tekintettel a gyerekek időbeosztására. Ehhez képest az orvostársadalom éppúgy mint a betegek, a legmagasabb szintű munkát várják el a szakdolgozóktól.

A betegszállítók anyagi helyzete talán még a nővérekénél is rosszabb. Bár ezt a komoly mentális terheléssel járó (gyakran elhunytakat kell mozgatni) nehéz fizika munkát alapvetően férfiak végzik, 93 ezer forintos bruttó keresetük alapján borítékjukba ténylegesen nem kerül még hét darab tízezres sem. Ennek ellenére még a budapesti Péterfy Sándor utcai kórházban is dolgozik betegszállítóként tanár, közgazdász és informatikai mérnök egyaránt – mondja a kamarai alelnök, az említett kórház ápolási igazgatója.