• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Akár már 2025 végén elvégezhetik az első méhátültetést Pécsen

Lapszemle 2024.07.09 Forrás: bama.hu
Akár már 2025 végén elvégezhetik az első méhátültetést Pécsen

Jelenleg ez egy klinikai kísérlet, aminek a hosszútávú célja, hogy a napi gyakorlat része legyen.

Nem mindennapi transzplantációt hajtottak végre a Pécsi Tudományegyetemen június elején a Széchenyi Terv Plusz program keretében megvalósuló Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratóriumban. A méhátültetés körülményeiről, a benne rejlő jövőbeni lehetőségekről Kovács Kálmán klinikaigazgató és Farkas Bálint, a projekt szakmai vezetője beszélt a bama.hu-nak

– Kik lehetnek majd alkalmasak a méhátültetésre?

F. B.: – Azokon a hölgyeken szeretnénk segíteni, akiknek valamilyen okból kifolyólag kivették a méhét vagy úgy születtek, hogy nincs méhük. Fontos hangsúlyozni, hogy a beavatkozás költséges, nagy rizikójú és egy válogatott betegcsoporton lehet csak megcsinálni. A páciensnek a műtét után kilökődésgátló szereket kell szednie. A transzplantáció lehetőségét a stabil párkapcsolatban élő nőknek kívánjuk felajánlani első körben.

K. K.: – A sikeres transzplantáció után mesterséges megtermékenyítésen fog részt venni a hölgy. Beültetjük az embriót, majd császármetszéssel zárul a terhesség. Általában a császármetszés során el is távolítjuk a méhet, s a nőnek utána már nem kell kapnia az immunrendszer működését gátló (kilökődésgátló) kezelést. Hozzáteszem, hogy elég nagy százalékban koraszülés a vége ezeknek a terhességeknek. Maga a várandósság is egy szuper magas rizikójú terhesség, a 9 hónap legnagyobb részét a klinikán tölti majd a páciens.

– Kinek a méhét kaphatják meg a páciensek?

K.K.: – Több opció is van, az egyik elhunyt donor bevonásával lehetséges, ám mi az élő donor módszert fogjuk alkalmazni. Ezeknél a műtéteknél általában a páciens édesanyja szokott lenni a donor. Ebből is következik, hogy nagy valószínűséggel a mi betegpopulációnk az úgynevezett MRKH-szindrómával (méh nélkül) születtek lesznek. S olyan egészséges méhet kell transzplantálni, ami már korábban terhességet kihordott.

F. B.: – Hozzáteszem, hogy csak a méh kivétel 9-12 órás műtét, ez nemcsak nőgyógyászati feladat, hanem érsebészeti munka is. Az egész folyamat (a méhkivétellel, átültetéssel, megtermékenyítéssel, császármetszéssel) egy kb. 50 fős csapat összehangolt munkája. Jelenleg ez egy klinikai kísérlet, aminek a hosszútávú célja, hogy a napi gyakorlat része legyen. Takács Péter államtitkár támogatásáról biztosított minket, jelenleg az engedélyeztetési folyamatok zajlanak.

További részletek a teljes interjúban