Akik a kórházban felejtik a szüleiket - ez várhat Dunaújvárosra

Van egy terület, amiről még nem beszélünk, pedig nagyobb gond lesz minden dunaújvárosi számára, mint a vasműs elbocsátások. Hamarosan Dunaújváros a nagyon idősek városa lesz. A rohamos mértékű elöregedés az, amire nem készült fel sem a szociális, sem az egészségügyi rendszer. De mihez kezdünk az idős szüleinkkel? S mihez kezdenek velünk a gyerekeink, ha lebetegszünk? A duol.hu lereste a választ.

A Dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórház – Rendelőintézet szociális irodáján elmondták, hogy a kórházban hagyott, vagy haza küldeni nem lehetséges, de további kezelést már nem igénylő  idős emberek száma évről évre egyre gyarapszik. Tavaly megközelítőleg 1400 ilyen problémával küzdő beteggel foglalkoznak, ezek közül 800 volt az új gondozásra szoruló beteg. Összességében 5118 alkalommal kellett valamilyen megoldást találni, hiszen vannak visszatérő betegek is. A számok évről évre emelkednek, 2018-ban még 1000 ilyen helyzet volt, tehát  megötszöröződött azok száma, akik segítségre, ápolásra szorulnak.  A szomorú és meghökkentő történeteknek több oka, eredője van, az okok különbözőek, de a következmény egy irányba mutat.

Hihetetlenül nagy gondok előtt áll a városunk, amelyet egyszerre építették az akkori fiatalok, akik közben megöregedtek, s akiknek a gyermekei is már nyugdíjasok.  Az átlag magyar városnál is sokkal gyorsabb a mi városunkban az elöregedés. Ez  több szempontból aggasztó. A legfőképp azért, mert már most sem tudja megoldani a rendszer az öreg, beteg emberek ellátását. 

Várólisták vannak az idős otthonokban, az ápolási osztályon, a házi gondozóknál. 

Ez egy öreg város, nagyon sok öregedő emberrel, akikkel nem nagyon lehet tudni, hogy mi lesz, ha gondozásra szorulnak.

Továbbiak a teljes cikkben