Már a várólista alatt elfogy a táppénz – lejár és vége

Az állam keveset költ az egészségügyre, ezért több év is lehet a beavatkozásokra való várakozás hossza. Csakhogy addigra lejár a táppénz! Mi történik azután? Emberek ezrei, tízezrei esnek ki a tb-ellátásból. A Válasz Extra 9. egészségügyi adása Extra 9. egészségügyi adása azt járja körül, hogyan spórolnak a tartósan beteg embereken, és milyen szerep jut ebben az orvosoknak. Az adás vendégei: Dudás Katalin munkajogász, az egykori Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség korábbi vezetője és Nagy Marcell foglalkozás-egészségügyi orvos, igazságügyi orvosszakértő. A műsor a Magyar Orvosi Kamarával partnerségben készül.

Részletek az adásból

Ha 12 hónapnál tovább kell várni egy műtétre, de a táppénz főszabályként csak egy évig jár, akkor mi történik utána? 

Dudás Katalin: Az emberek ellátatlanok maradnak, a táppénz már nem jár nekik. Viszont nem is gyógyultak meg, tehát keresőképtelenek, de dolgozni sem tudnak. Lejár a táppénz és vége. Sokszor találkozom ezzel a jelenséggel.

Nagy Marcell: Gyakorló orvosként én is gyakran tapasztalom ezt. Mindenki a saját bőrén érzi, milyen kevés a szakorvos. Nemcsak magára a műtétre kell sokat várni, de az azt megelőző szakorvosi vizsgálatok is elhúzódnak.

Az egyik menekülő útvonal az lenne, ha igazolni tudnák, hogy a betegség a munkavégzés következtében alakult ki?

Dudás: Elvileg igen, ám tavaly mindössze 99 esetben sikerült ez, tavalyelőtt 31-ben. Ami a négymillió magyar munkavállaló számához mérten 0,000… százalék.

A kékgalléros munkavállalókat érinti ez elsősorban?

Nagy: Nemcsak őket. A kéztőalagút szindrómát a csukló megerőltetése okozza, ez a kékgallérosoknál jellemző, de okozhatja a billentyűzet…

Dudás: … vagy egér használata is. Ahogy a mérgező munkahelyi légkör, vezetői problémák miatt kialakuló pszichés megbetegedések is foglalkozási eredetűek, és az értelmiségi munkakörben dolgozókat is érintik.

Nagy: Jogszabályba iktatták, hogy bármely magyar orvos, akiben felvetődik a foglalkozási megbetegedés gyanúja, köteles jelenteni a megfelelő nyomtatványon.

Mégsem teszik meg. Szerepkonfliktus alakul ki? Az üzemorvos azért nem jelenti be, mert őt a cég fizeti, és egy ilyen eset nagyon sokba kerül a vállalatnak?

Nagy: Ennek ellenére a legtöbb ilyen esetet a foglalkozás-egészségügyi orvosok jelentik be. Ez a része rendben van.

Hogy lenne rendben? Több ezer ilyen orvos van és 99 ilyen eset!

Dudás: A szakorvosok nagyon gyakran azt mondják, nekik nem dolguk, hogy ezt jelentsék. Van olyan háziorvos, aki hajlandó megtenni, de ehhez nagyon ott kell lennie a szeren. Találkoztam azzal a magyarázattal is, hogy azért nem jelentik, mert félnek a felelősségre vonástól, pedig nekik csak az alapos gyanút kell jelezniük.

Tehát az állam folyamatosan kihátrál ezekből az ellátásokból, és a betegen kívül senkinek sem érdeke, hogy megoldást találjanak a problémájára.

Dudás: Keveset beszélünk erről, hogy mivel járt az ellátások átalakítása. Nagyon kevés ember engedheti meg magának, hogy beperelje a munkáltatóját, és négy évig fizesse az ügyvédjét, a szakértőt. A jogi lehetőség nyitva áll, de nagyon csekély számú embert hoz ez kedvező helyzetbe. Hiányzik az igazságos tehermegoszlás. A terhét az adott személy és a családja viseli. Az egész rendszert át kellene gondolni. 

További részletek a teljes beszélgetésben