Állatok tízezreit öli a vírus, ami az emberre is veszélyes lehet

A H5N1 az eddigieknél nagyobb kockázatot számunkra egyelőre nem jelent, a változó járványtani mintázata ugyanakkor aggasztó.

Tízezrével szedi áldozatait a madárinfluenza Peruban, madarak mellett fókák is tömegesen esnek áldozatul a vírusnak. Virológiai szempontból egyelőre nem jelent az eddigieknél nagyobb kockázatot az ember számára, de a változó járványtani mintázata aggasztó, írja a 24.hu.

A madárinfluenzát okozó H5N1 a hírek egyre gyakoribb szereplője, hazánkban is időről időre felüti a fejét: vándormadarak testváladékaival érkezik, ha házi szárnyasokat fertőz, elővigyázatosságból a teljes állományt megsemmisítik. Nagy dózisban ugyanis embert is megbetegíthet, illetve megvan az esély, hogy emlősállatba jutva új, akár ránk közvetlenül is veszélyes változata jön létre.

Baromfitelepek felszámolása akár több tízezer madár leölésével óriási gazdasági károkat okoz, a vadon élő társaikat érő veszteségről azonban nehéz lenne pontos adatokat közölni. Talán ezért is olyan megdöbbentőek a Peruból érkező adatok: az elmúlt hetekben mintegy 55 ezer madárral, pelikánokkal, sirályokkal, pingvinekkel végzett a H5N1, sőt, 585, madárinfluenzában elpusztult fóka tetemét is megtalálták.

Utóbbi azért tűnik aggasztónak, mert emlősállatokban gyakrabban megjelenve egyre nő az esély arra, hogy a madarakról egyre inkább az „szokik hozzá”, ami az embert is érintő új változatok létrejöttét segítheti. Dr. Kemenesi Gábor virológussal, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusával, a Virológiai Nemzeti Laboratórium munkatársával beszélgettünk. A lényeg: az eddigi adatok alapján a hírekben szereplő H5N1 genetikája nem változott, járványtana viszont igen: minél több a fertőzés, annál közelebb kerülhetünk a törésponthoz, mint ahogy az a koronavírussal történt.

Napjainkra Európa is víruselosztó központtá vált, kontinensünkön is növekszik a jelenléte, itt cserélődik a vírus a közvetlen közelünkben.

Tömegessége miatt nő az emlősre való fertőzés kockázata, így az ember érintettsége, illetve a tömeges emlősállat-fertőzések is a vírus nagyobb jelenlétének tudhatók be – emeli ki Kemenesi Gábor virológus.

Összességében viszont bármilyen szörnyű is a perui pusztulással szembesülni – és nagyon helyes, hogy a hatóságok figyelmeztetik az embereket, ne közelítsék meg a tetemeket –, a H5N1 virológiai szempontból az eddigieknél nagyobb kockázatot számunkra egyelőre nem jelent, a változó járványtani mintázata ugyanakkor aggasztó.

További részletek a 24.hu cikkében.