Szájhagyomány útján terjedő történeteket is lejegyzett és egykori levelezésekben is kutatott a szerző.
Vágvölgyi Zoltán egy közeljövőben, városi támogatással megjelenő szentesi anekdota-gyűjteményen dolgozik. A szentesi helytörténész-könyvtáros nevéhez korábban a 2010-ben megjelent Szentesi antológia c. szépirodalmi válogatás fűződött, ami Szentes szépíróinak műveit mutatja be, valamint szerkesztett egy a szentesi zsidóság történetével foglalkozó füzetes kiadványt is – írja a delmagyar.hu portálja, amely interjút készített Vágvölgyi Zoltánnal.
- A most készülő szentesi anekdota-gyűjteménynek milyen előzményei, előfutárai voltak könyv alakban?
- Összefoglaló jellegű kiadvány ezen a téren még nem látott napvilágot, így önéletrajzokra, memoárokra, visszaemlékezésekre és persze régi újságok közléseire, kiadatlan levelezésekre, feljegyzésekre voltam utalva...
- Hány történetet tartalmaz ez a megjelenésre váró kötet? Ezek inkább humoros esetek, vagy akad köztük komolyabb mondanivalót is hordozó történet?
- Közel háromszáz történetet sikerült gyűjtenem. Többnyire humorosak, de vannak megdöbbentő, elgondolkodtató és két-három szomorú eset is, de azokban meg sok a tanulság.
- Volt-e a szerkesztésben valamilyen irányvonal? Kellett-e „színezni" egy kicsit a régi történeteken?
- Az irányvonal az volt, hogy vagy szentesi (esetleg a szentesi kistérséghez tartozó) személy legyen az anekdota szereplője (bárhol a világban), vagy Szentesen játszódjanak az események. A történeteken nem sokat színezgettem, mert csak olyan sztorikat válogattam a régi világból, amik ma is közérthetőek és ma is érdekesek.
- Kik azok a személyek, akikről a legfurcsább, vagy legmulatságosabb anekdoták szólnak, vagy akiről a legtöbb történet fennmaradt?
- Dr. Bugyi István mindent visz. Egy nagyon szimpatikus és humoros alkatú orvos volt, akiről minden idősebb szentesinek van valamilyen története, de Koszta Józsefről, a festőről vagy Csalog Józsefről, a régészről is sok érdekes történetet sikerült begyűjtenem.