Átrendeződés előtt az életbiztosítási piac

A jövő év elejétől ugyanis életbe lép egy új uniós direktíva, amely tiltja, hogy a biztosítók különböző tarifákat alkalmazzanak egyes termékeiknél a férfiak és a nők körében. Így a kockázati biztosítások a hölgyeknek, a járadék típusú szerződések pedig az uraknak kerülhetnek majd többe. A tarifauniformizálás a szakértők szerint ésszerűtlen lépés, mert nem teszi lehetővé a különböző kockázati tényezők megjelenítését a díjakban – írja a Népszava – online.

Jelentős árváltozásokat hozhat az életbiztosítási piacon, hogy januárban életbe lép egy Európai Uniós direktíva, amely megtiltja, hogy a biztosítók különböző tarifákat alkalmazzanak egyes termékeiknél a férfiak és a hölgyek körében - nyilatkozta Gilyén Ágnes. A Magyar Biztosítók Szövetségének kommunikációs főosztályvezetője kiemelte: az új szabályozás a már meglévő szerződésekre nem vonatkozik majd, a nemtől független díjszabást előíró úgynevezett gende-direktívát csak a jövő év elejétől megkötendő megállapodások esetében kell alkalmazni.

A biztosítási cégek a kockázati tényezők felmérése alapján tettek eddig különbséget egyes termékeknél a férfi és női ügyfelek között. A férfiak ugyanis a statisztikai adatok szerint általában a nőknél hozzávetőleg nyolc évvel korábban, a hetvenedik életévük körül haláloznak el. Ezért a halál bekövetkeztekor fizető kockázati biztosítások a férfiak esetében - különösen az előrehaladottabb életkorban lévőknél - a legtöbbször drágábbak, mint a gyengébbik nemnél, mivel a férfiaknál nagyobb a valószínűsége a halál közelebbi bekövetkeztének. A nők esetében pedig eddig többnyire a járadék típusú biztosítások voltak drágábbak, miután hölgyek általában hosszabb életkort élnek meg – jegyezte meg a szakember.

Az új direktíva alkalmazása ellentmond józan észnek, miután az ügyfelek a jövőben nem a saját kockázati mutatóiknak megfelelő díjat, hanem egyentarifát fizetnek a későbbiekben. Ez pedig azt jelenti, hogy a társaságoknak át kell majd árazniuk a termékeik jelentős hányadát, és régi és az új szerződés állomány megfelelő kezeléséhez meg kell változtatniuk a nyilvántartási rendszereiket. Ez számos cégnél az informatikai háttér fejlesztését teszi majd szükségessé, ami pedig költségnövelő tényező lehet – vélekedett Gilyén Ágnes, aki hozzátette, emellett az sem kizárt, hogy a kockázat "uniformizálása miatt" egyes biztosítók a jövőben a mostaninál nagyobb tartalékokat építenek be a tarifáikba, ami árnövekedéshez vezethet a hazai életbiztosítási piacon.

Egyes szakértők szerint jelenleg akár 30%-os felárat is fizethetnek a kockázati életbiztosítások árában a férfiak a nőknél alkalmazott díjszabáshoz képest. Miközben a járadék típusú biztosításoknál éppen fordított a helyzet. Így a tarifák kiegyenlítésekor észrevehető nagyságú, akár 15-20%-os árkorrekció következik majd be mindkét termékfajta esetében.

Elemzők arra számítanak, hogy a biztosító társaságok idén még különböző kampányok keretében az olcsó, "akciós" ajánlataikkal keresik meg a mind a női, mind a férfi ügyfeleiket. De lesznek olyan "extra" szolgáltatásokat nyújtó szerződés típusok is, amelyek vagy jelentős mértékben átalakulnak, vagy megszűnnek.

A gender-direktrívát az Európai Unió az esélyegyenlőség megteremtése jegyében alkotta meg, amelyet később - tekintettel a piacellenes mivoltára - visszavont a közösség vezetése. Később azonban az Európai Bíróság elé került az ügy, a testület pedig 2007-ben életbe léptette az új szabályt. Akkor azonban a tagállamok öt éves mentességet kérhettek a rendelkezés alkalmazása alól, Magyarország is így tett. Végül a direktíva hatályossá válásának időpontja a jövő év eleje lett.