Az adherenciát és a betegbiztonságot is javítja az EESZT

Véget ér az az idő, amikor a betegek vaskos mappákkal érkeznek a kórházba, rendelőbe – emeli ki elsőként a Medical Tribune-nek az EESZT egyik előnyét dr. Németh László, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Szent-Györgyi Albert Klinikai Központjának elnöke. Úgy véli, a nagy teljesítményű, felhőalapú rendszer gyors kommunikációt tesz lehetővé, ami a betegek biztonságos ellátását támogatja - idézi a cikket a medicalonline.hu.

– Bár a betegadatokba öt évre visszamenőleg betekintést biztosító leletek feltöltése még nem történt meg (ezt 2019 végére ígérik), a napi ellátás során leginkább a frissen keletkezett dokumentációt használják a kollégák, amelyek 2017 novembere óta gyűlnek a felhőben – mondja a klinikai központ elnöke, aki hangsúlyozza azt is, a rendszer kialakításánál elsődleges szempont volt az egészségügyi adatok biztonsága. Ezt szolgálja az EESZT legmagasabb, ötös fokozatú – a bankrendszerekéhez hasonló – biztonsági besorolása, valamint az, hogy a páciensek határozhatják meg, hogy mely adataikhoz ki férhet hozzá. Nyomon követhetik azt is, mely ellátóhelyen és ki tekintett bele az orvosi dokumentációjukba, ide értve a sikertelen lekérdezéseket is.

A háziorvosok kérik a legtöbb szakorvosi vizsgálatot, amelyek eredményeit az EESZT-ből hívják le, illetve az e-receptek többsége is a praxisokban keletkezik, amelyeknek 87 százaléka küld adatokat a felhőalapú rendszerbe a tér elindítása után bő egy évvel. Németh László szerint a legfontosabb „belépési pont” az alapellátásban van, hiszen az alapvető adatokat a háziorvosok töltik fel a betegeikről az EESZT-be, amelyhez a járóbeteg-szakellátók 85 százaléka is csatlakozott már. A közfinanszírozott fekvőbeteg-ellátók és a gyógyszertárak pedig kivétel nélkül használják a rendszert.

– A gyógyítás biztonságát nagymértékben javítja, hogy nincsen időveszteség a betegek ellátásakor. Nem jelent problémát, ha a páciens a szakrendelőben kapott leletét nem viszi magával a háziorvosához, ahogyan az sem, ha a sürgősségi betegellátó osztályon akár állapotából eredően, akár ismeretek hiányában nem tud válaszolni olyan fontos kérdésekre, mint például, hogy milyen gyógyszerérzékenysége, krónikus betegsége van, ami ilyenkor döntően befolyásolhatja a terápiát – sorolja Németh László. A teljes beszélgetés itt olvasható