Kórházépítészet: trendek és realitás

Azt már tudjuk, hogy három szuperkórháza is lesz a jövőben a fővárosnak, amelyekből kettő már meglévő épületek bővítésével és átalakításával, egy zöld mezős beruházásban valósul meg. Arról azonban kevés szó esett, hogy a politika és az orvostudomány vágyai, elképzelései hogyan hangolhatók össze a modern építészeti megoldásokkal, egyáltalán milyen lehet, milyennek kell lennie a jövő kórházának. A kérdés megválaszolásához két neves, a kórházépítészetben több évtizedes tapasztalattal rendelkező magyar építész segítségét kérte a Magyar Idők.

Mint Schrammel Zoltán építész, a Budapesti Műszaki Egyetem Középület-tervezési Tanszék mérnöktanára fogalmaz: nemcsak testből vagyunk, hanem lélekből is. Minden építészeti alkotótevékenységünk alanya a beteg, az ő szemén keresztül kell látnunk a tereket, utakat, fényeket, részleteket, a fülével hallanunk a zajokat, vele éreznünk a fájdalmat vagy megkönnyebbülést, az örömöt. A beteg emberre, akinek fájdalmai vannak, aki szenved, feszült, kiszolgáltatott, teljesen másként hat a környezet, mint egy egészségesre, teljesen más perspektívában látja a világot. Stresszhelyzetben minden nem humánus környezeti elem sokszorosan fáj. De ha éppen már lábadozunk, akkor is lassabb a gyógyulás.

A környezetpszichológiai ismereteinket csak az egészségügyben mára világszerte több mint 2000 klinikai vizsgálat alapozza meg, amelyek mindegyike azt bizonyítja, hogy a jól megtervezett kórházi környezet konkrétan mérhető a gyógyulási rátában, a betegbiztonságban és -elégedettségben, valamint a gyógyító-ápoló tevékenység hatékonyságában. Kutatási eredmények támasztják alá a világítás, a színek vagy akár a kórterem tájolásának szerepét.

Kiss Zsolt István, a Magyar Építőművészek Szövetsége Egészségügyi Munkabizottság vezetője azt mondja: a kórházépítészet emelkedő színvonala húzta magával a well-being architecture-t, azaz a jólléti építészetet, mert a kórházépítészet folyamatosan arra törekedett, hogy egészséges tereket hozzon létre. A másik fontos fogalom a gyógyító építészet (healing architecture), amelynek lényege olyan kórházépítészeti kultúrát teremteni, amelyen keresztül környezeti-esztétikai értelemben is elősegíthető a betegek gyógyulása.

A kórházi környezet egyik legfontosabb eleme a kórterem, amelyet az angol és a német nyelvterületen mindinkább betegszobának mondanak, ezzel is utalva a gondolkodásban és szemléletben végbement paradigmaváltásra a kórháztervezésben. A betegszobáknak minden tekintetben a beteg gyógyulását kell szolgálniuk, nemcsak az elrendezésben, a megvilágításban, a levegőminőségben, a színekben és a berendezésben, de úgy is, hogy legyen hely a hozzátartozó számára bent aludni a pácienssel, aki, ha tud és akar, akár ki is ülhet dolgozni egy asztalhoz. Azonban az egyágyas kórtermek mellett legalább annyi érv szól, mint ellenük. Ezekről is a teljes cikkben