Az Alzheimer-kór világnapján figyelmeztetnek

Világszerte ötvenmillióra becsülik a demencia előfordulását, de harminc éven belül száz millióra emelkedhet a betegek száma. A legkülönbözőbb becslések vannak arra vonatkozóan, hogy hazánkban hány Alzheimer-kórban szenvedő beteg él, az biztos, hogy százezres nagyságrendről beszélhetünk – mondta el a Magyar Hírlapnak Csiba László, a Magyar Neurológiai Társaság elnöke. Hozzátette, a társadalom elöregedése miatt további növekedéssel számolhatunk, hiszen hatvan felett a gyakoriság tíz évente duplázódik. Óriási szociális kihívást jelent számukra is biztosítani a méltányos élet lehetőségét. 

Csiba László ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az Alzheimer-kór csupán a leépülés egyik válfaja. A kóros feledékenység csak egy tünet, ezért el kell dönteni, valóban alzheimeres betegről van-e szó, vagy a feledékenység egy másik betegséghez társuló tünet. Többek között agydaganat, hormonzavar, depresszió vagy vitaminhiány is okozhat kóros feledékenységet – figyelmeztetett a szakértő. Ha a családtagok valamelyikénél memóriazavart, az érdeklődés beszűkülését, a készségek gyengülését tapasztaljuk, a beteget ki kell vizsgálni. Az igazi demens gyakran nem panaszkodik memóriazavarra, a változást a környezet észleli. Egyszerű teszttel megállapítható, hogy valakinél valóban gyanakodhatunk-e Alzheimer-kórra. Kérjük meg, hogy rajzoljon le egy analóg órát, amelynek mutatói például fél tizenegyet vagy négy órát jeleznek. Ha nem sikerül, érdemes további vizsgálatokat kezdeményezni – javasolta.

Az Alzheimer-kór okait bár nem ismerjük, azt azonban igen, hogy mely rizikófaktorok növelik a megbetegedés esélyeit – hangsúlyozta Csiba László. Magas vérnyomás, fej-traumák, rosszul kezelt cukorbetegség, egyes nyugtatók, illetve az elhízás is mind növelik az Alzheimer-kór kockázatát. A szellemi és fizikai aktivitás azonban kedvező hatású. A rizikófaktorok ismerete azért fontos, mert a betegség ugyan nem gyógyítható, ezeket a tényezőket azonban befolyásolni tudjuk.